2020.11.17.
Déri Múzeum

Gonosz férj és erőszakos feleség

2020.10.28.
Déri Múzeum

Denártól a Bitcoinig

2020.10.26.
Déri Múzeum

A gyilkos oroszlánfej

2020.10.25.
Déri Múzeum

A köpönyegforgató brigadéros

2020.10.14.
Déri Múzeum

Holtteste 15 évig feküdt temetetlenül

2020.10.11.
Déri Múzeum

Előnyös házasság, kitűnő borok

2020.08.20.
Déri Múzeum

Egy világpremier emlékezete

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.05.22.
Déri Múzeum
hír, mesterségek, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.
Cifraszűr
A dunántúli, felföldi és erdélyi típusok mellett az alföldi tájakról, például a Nagykunságból, Mezőkövesdről is megtalálhatóak itt érdekes darabok. Legnagyobb számban azonban a debreceni, illetve a környékbeli szűrszabó műhelyekben készült szűröket találunk. Ilyenek például a barna színű böszörményi szűrök, a fekete gazdaszűrök és számos rátétes nagyváradi és derecskei készítésű ruhadarab.


Az első szűrszabó, aki Népművészet Mestere címet kapott


A pásztori, paraszti használatból a múzeumi gyűjteménybe került darabokon túl a múzeum értékes, népi iparművészeti alkotásnak tekinthető szűrökkel és szűrhímzésekkel is büszkélkedhet. Nem véletlen ez, hiszen a szűrhímzés, illetve a szűrrátét készítés Debrecenben, valamint a megyében - elsősorban Derecskén Erdei Lajos szűrszabó révén - már az 1950-es évektől kitüntetett figyelmet kapott. A mesterek alkotókként számos alkalommal kaptak országos elismeréseket. Erdei Lajos például az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere címet. A hímzők közül Dankovszky Lórántné Varga Zulejka munkái emelkedtek ki, aki a szűrhímzés motívumainak felhasználásával futókat, faliképeket is készített.


Zulejka néni ajándéka

A hagyományos szűrtípusok közül a hímzett bihari cifraszűrt is elkészítette. Ez ugyan nem tekinthető autentikus viseleti darabnak, de a bihari cifraszűr minden jellegzetessége megfigyelhető rajta, tudatos újraalkotás eredményeképpen. A szűrt alkotója unokaöccse számára készítette, s neki ajándékozta, azzal a szándékkal, hogy külföldön értékesítsék. Ez a terv azonban nem valósult meg, s a szűrt egy esztergált fa állványon szobadíszként használták, készítőjére, "Zulejka néni"-re emlékezve mindaddig, amíg a múzeumi gyűjteménybe nem került.
Koticsné dr. Magyari Márta etnográfus