2020.08.11.
Déri Múzeum

A fényirda titkai

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.22.
Déri Múzeum

Icuka bálozik

2020.07.17.
Déri Múzeum

Érted ég szívem…

2020.07.08.
Déri Múzeum

Kevés játék, sok szidalom

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

2020.07.06.
Déri Múzeum

Jézus vagy Barabás?

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: K-V 10-18
2020.05.12.
Déri Múzeum
hír, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A somlyói Báthori Kristóf vajda fiát még gyerekkorában, 1581-ben fejedelemmé választotta meg a kolozsvári országgyűlés, de a tényleges uralmat csak 1588-ban vette át. Báthory Zsigmond neveltetésére nagy figyelmet fordítottak, humanista, reneszánsz műveltségre tett szert, de erőteljes jezsuita szellemben nőtt fel.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1589-ben vert ezüst tallérjának elő és hátlapja.

A szélsőséges és csapongó fejedelem

Életrajzírói szerint jelleme – miként uralma - szélsőséges és csapongó volt. Uralkodása alatt Erdély válságos időszakot élt át, az ország ismét belesodródott a Habsburg–török viszályba, az ún. tizenöt éves háborúba, s hadszíntérré vált. A tényleges fejedelmi hatalomért cserébe el kellett űznie a jezsuitákat, de a közvetlen környezetében lévőket, akik fő tanácsadói voltak anyai nagybátyja, Bocskai István mellett, megtarthatta. Tanácsadói mellett unokatestvéreivel való feszült viszonya határozták meg politikáját. Báthory Boldizsár és András ugyanis ellenezték a jezsuiták hatalmát, és a törökökkel való békés viszony fenntartását szorgalmazták. Feszült pillanatokban négyszer mondott le a fejedelmi trónról unokatestvérei javára.


Egy sikertelen nászéjszaka és a hercegi cím

Zsigmond a tizenöt éves háború idején a Habsburgok oldalán avatkozott be, tanácsadói nyomására. 1595-ben szövetséget kötött Rudolf császárral, cserébe birodalmi hercegi címet és Habsburg-feleséget kapott. A házasság azonban érvénytelenné vált a nászéjszaka sikertelensége miatt. A fejedelem kivette szerepét a harcokban, szövetséget kötött a közszékelyekkel és a havasalföldi vajdával. A sikerek nem tartottak sokáig, a fejedelem többször meggondolta magát a harcokat és szövetségeseit illetően, amely hatással volt Erdély életére és fejlődésére is.

1602-ben végleg lemondott és távozott Erdélyből, Csehországban élt haláláig.


Debrecen életében az első Báthoryak fejedelemsége egyaránt jelentett biztonságot és nyugtalanságot. István megerősítette a korábbi kiváltságokat, Kristóf pedig az egykori szerzetesi kolostort szegényházzá alakíttatta át, s a városnak adományozta. Bár Zsigmond is megadta a korábbi kedvezményeket, a tizenöt éves háború felforgatta a település életét. Ez időben ugyanis többfelé kellett figyelnie, adóznia és kémkednie, utóbbi felett valamennyi hatalom uralkodója szemet hunyt.


AZ ÉREMRŐL:

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1589-ben vert ezüst tallérjának elő és hátlapja.

Előlap:
SIGISMVNDVS. BATORI. PRINCEPS. TRANSIL
(Sigismundus Batori princeps Transilvaniae)
Báthori Zsigmond Erdély fejedelme

Hátlap:
+ MONETA. PRINCIPIS. REGNI. TRANSILVANIAE / 15 – 89.
Erdélyország fejedelmének a pénze 1589
Leltári szám: DFNGY 2363.
Váradi Katalin és Novák Ádám