2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ - Hódmezővásárhely
A múzeum épülete
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Andrássy út 34.
Telefonszám: (62) 530-940
Nyitva tartás: K-V 10-17
2019.04.10.
hír, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kéthly Anna közéleti tevékenységét mutatta be az Emlékpont
Kéthly Anna
A százharminc éve született Kéthly Annáról, a magyar parlament második magyar képviselőnőjéről tartott előadást kedden az Emlékpont Női sorsok a szocializmusban című sorozatában Nagy Gyöngyi, a közgyűjtemény történésze.

A kommunista diktatúrát mindig határozottan ellenző szociáldemokrata Kéthly Anna 1922-től 1948-ig volt képviselő, s elmondható róla, hogy igazi demokrata volt, hiszen az általa elmondottak és tettei mindig összhangban álltak.

Kéthly Kassán lépett be a Magántisztviselők Szakszervezetébe, s politikai pályafutása a fővárosban folytatódott, ahol 1917-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett. A parlamentbe az 1922-es választásokon jutott be, s a fővárosi első kerületi mandátumát tölthette be Kéthly Anna. Ezt követően több alkalommal is eredményesen szerepelt a választásokon, 1931-ben Szeged képviselőjeként jutott a törvényhozásba.

Munkája során támogatta a nők felsőfokú oktatását, valamint felszólalt a családon belüli erőszak és a zsidótörvények ellen, de elutasította a kommünt is: véleménye szerint a bolsevizmus idegen a magyarságtól.

A második világháború idején a németek elleni összefogásra buzdított, ami miatt a nyilas uralom és Budapest ostroma idején a Gestapo elől bujdosnia kellett.

Frakcióvezetői és alelnöki megbízatást is betöltött az 1945-ben újjáalakuló törvényhozásban, s mivel ellenzője volt a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülésének, a kommunisták hatalomra jutásának előkészítéseként, 1948 februárjában egy Marosán György vezette ülésen puccsszerűen megfosztották tisztségeitől. Kéthly Anna ezt követően képviselői mandátumát is visszaadta.

Az 1950-es letartóztatását követően a népköztársaság megdöntésére történő szervezkedéssel és kémkedéssel vádolták meg, s a koncepciós per 1954-es ítélethozatalkor életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, teljes vagyonelkobzással, ám ugyanebben az évben kegyelemben részesült.

Az 1956-os forradalom idején, november 4-én Nagy Imre kormánya képviseletében Bécsbe utazott, hogy a valós helyzetet ismertesse a nemzetközi közvéleménnyel, azonban a szovjet megszállást követően már nem engedték vissza Magyarországra. New Yorkba utazott, hogy az ENSZ közgyűlése előtt szólhasson, de erre nem kapott lehetőséget. Számos fórumon szólt a magyar forradalom igazi arcáról, amerikai és brüsszeli emigráns szervezetek munkájában is részt vett.

A Kádár-kormány idején 1962-ben Magyarország elleni izgatás miatt öt évre ítélték, azonban az ötvenes évek idején letöltött büntetését beszámították, s nem kellett börtönbe vonulnia. Bár többször is hívták Magyarországra, hazatérésének feltételül Nagy Imre és társainak rehabilitálását szabta Kéthly Anna, amelyre 1976-ban Belgiumban bekövetkezett haláláig nem került sor.