Fájdalommal tudatjuk, hogy 2010. május 11-én eltávozott az élők sorából Katona Gyuláné, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyugalmazott nyilvántartási osztályvezetője. Temetése 2010. május 22-én 10 órakor lesz Szentendrén, a Kálvárián.

Szentendrey Katalin 1927. január 28-án született Szentendrén. Élete összeforrott szülővárosával és a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal. A szentendrei Római Katolikus Egyházi Gimnázium és az esztergomi Érseki Gimnáziummal párhuzamosan a zeneiskola zongora szakán tanult; ezt követően a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Orvosi Karára nyert felvételt, melyet azonban politikai okok miatt meg kellett szakítania.

1956-tól kezdett el foglalkozni Szentendre helytörténeti kutatásával.

Az 1960-as évek elején államháztartási könyvelői, ügyiratkezelői (dokumentálás és archiválás), valamint idegenvezetői képesítést szerzett Budapesten. Az egyetem után betanított munkás volt az Újpesti Harisnyagyárban.

1956-tól azonban már elkezdett foglalkozni Szentendre helytörténeti kutatásával is, majd bekapcsolódott az akkor indult honismereti munkába. 1962-1970 között a Ferenczy Múzeum munkatársaként dolgozott, majd négy éven keresztül - mint idegenvezető - a város protokoll vendégeit kalauzolta.

1974-től már osztályvezető a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 1974-ben kezdte meg munkáját: 1984-ig a nyilvántartási csoport, az adattár, valamint a fotó- és tárgygyűjtemény osztályvezetője volt. Nyugdíjasként sem szakadt el a múzeumtól; Vargha László Népi Építészeti Gyűjteményének kezelésével, feldolgozásával foglalkozott két évtizeden keresztül, és szakavatott gondozója lett a kimagasló értékű népi építészeti gyűjteménynek.

Tudományos érdeklődése szerteágazó volt: foglalkozott Szentendre történetével, a római katolikus egyházközség múltjával; 1996-ban pedig önálló kötete jelent meg a szentendrei katolikus egyház és plébánia 900 éves történetéről.

Publikációk

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyvében is rendszeresen publikált: megírta Szentendre településtörténetét a 19. század végéig (Ház és Ember 12. 1998.), valamint írása jelent meg Csilléry Klára és a múzeum kapcsolatáról is. Legfontosabb munkái között tartjuk számon a Ház és Ember 17. kötetében megjelent, a múzeum alapításának történetét feldolgozó értékes forrásközlését. Olyan hiánypótló mű ez, amely nélkül ma már nem beszélhetünk a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejöttéről, megalapításának történetéről.

Díjak, elismerések

Számos díj és kitüntetés birtokosa volt: 1975-ben Miniszteri Dicséretet, 1980-ban a Szocialista Kultúráért díjat, idegenvezetői, műemléki és helytörténeti munkájáért pedig több ízben díszoklevelet is kapott. 1995-ben szülővárosa Pro Urbe Szentendre címmel tüntette ki.

2007-ben - a Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának 40. évfordulóján - intézményünk elismerését, a Kötődések díjat vehette át.

Katona Gyuláné élete végéig kivette a részét a múzeum tudományos feldolgozó munkájából, tevékenysége példája volt a lelkiismeretes, alázatos kutatói munkának. Emberi tartása, segítőkészsége erőt adott számunkra.

Katona Gyulánét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját halottjának tekinti.

Emlékét tisztelettel őrizzük.