Október 10-én nyílik a párizsi Nemzeti Galéria új időszaki kiállítása, a Grand Palais impozáns termeiben az amerikai festőművész, Edward Hopper munkáiból látható átfogó, retrospektív tárlat.

A híres festmények, illusztrációk, akvarellek és rézkarcok is kiállításra kerülnek.

A számos tengerentúli gyűjtemény - többek közt a Whitney Művészeti Múzeum, a New York-i MOMA, a chicagói Művészeti Intézet és a Toledói Művészeti Intézet - közreműködésével létrejött, több mint ötvenévnyi alkotói munkásságot felölelő kiállítás kronologikus rendben, két nagy korszakra bontva mutatja be az amerikai művész sokoldalú életművét.

Az első szekció a fordulópontként számon tartott, 1924-es év előtt született zsengéket és korai műveket veszi sorra, míg a második szekció a művész emblematikus műveit, a jellegzetesen szikár, hopperi festményeket vonultatja fel. Itt kapott helyet többek közt az 1925-ös Ház a vasút mellett, az 1942-ben született Éjjeli baglyok az 1952-es Reggeli napsütés című alkotás is.

A kiállítás emellett külön fejezetet szentel a festő Párizsban töltött éveinek és az őt ért művészeti hatásoknak, sőt, a jól ismert festmények mellett a látogatók Hopper ritkán látható rézkarcaiból, akvarelljeiből, illusztrációból és a megélhetését biztosító reklámgrafikusi munkáiból is ízelítőt kapnak.

Edward Hopper öntörvényű művész volt, az aktuális irányzattól függetlenül alkotott.

A New Yorkban született és tanult festőművész jellegzetes stílusa korán megmutatkozott, de munkáinak művészi és anyagi megbecsülése egészen a húszas évekig váratott magára. Hopper híresen visszahúzódó, zárkózott és szófukar természetű ember volt. Mindez alkotásain is tetten érhető: festményein gyakran látni vívódó, magányos figurákat, a hétköznapokból kiragadott, erőteljes életképeket.

Ő maga szisztematikusan dolgozott, minden művét hosszas előkészítés, számos vázlat előzte meg. Drámai kompozíciói és filmszerű jelenetei a korabeli amerikai társadalmat, a harmincas évek gazdaságát is hűen tükrözik. Előszeretettel festett tájképeket és a szabadban játszódó jeleneteket, munkáin jórészt városi helyszínek - bárok, motelek, vasútállomás, benzinkút, épület- és utcarészletek - vonulnak fel.

Hopper három alkalommal is járt Párizsban, hogy a francia mesterek műveit tanulmányozza. Nagy hatással voltak rá az impresszionisták, különösen Edgar Degas, Albert Marquet és Félis Vallotton, de a holland és német elődöktől, Vermeertől és Walter Sickerttől is rengeteg inspirációt nyert.

A párizsi Nemzeti Galéria komplex, sokszínű kiállítást ígér.

Edward Hopper saját művészetéről csak nagyon ritkán, pár mondatban nyilatkozott, a kritikusok és műkedvelők azonban szinte az összes létező stílusba besorolták már. Értelmezték romantikus, realista, szürrealista, szimbolista, formalista és pop art művésznek is, a Grand Palais új retrospektív kiállításán viszont a művész életműve a maga komplexitásában, sokszínűségében és gazdagságában mutatkozik meg.

A párizsi Nemzeti Galéria új, retrospektív Hopper-kiállítása 2012. október 10-étől 2013. január 28-áig látható, a múzeum kedd kivételével minden nap nyitva tart. A tárlatvezetést is magába foglaló, teljes árú jegy 21 euróba - azaz átszámítva 5900 forintba -, míg a kedvezményes jegy 15 euróba kerül.