2023.12.23.
Móra Ferenc Múzeum

Megvannak az új Tömörkény-díjasok

2023.08.30.
Móra Ferenc Múzeum

35 ezren az ókori Kína-kiállításon

2023.08.10.
Móra Ferenc Múzeum

10 ezer ugróegeret szolgáltak fel a lakomán

2023.06.26.
Móra Ferenc Múzeum

7500-an az idei Múzeumok Éjszakáján

2023.05.18.
Móra Ferenc Múzeum

A színpompás kínai agyagkatonák

Móra Ferenc Múzeum - Szeged
Móra Ferenc Múzeum, Szeged
Cím: 6720, Szeged Roosevelt tér 1-3.
Telefonszám: (62) 549-040
Nyitva tartás: H-V 10-18
2022.01.15.
Móra Ferenc Múzeum
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A második világháború végén egy 77 vagonból álló vonaton menekítették ki hazánk aranyállományát egy osztrák bencés apátság kriptájába. A kalandos út után végül visszakapta Magyarország az aranyat amerikai közreműködéssel. Ezt az izgalmas történetet és további érdekességeket is megismerhetünk a Határtalan Régészet téli számából, melynek központi témája: a pénz.
Határtalan Régészet 2022/1
A pénz már többezer éve az emberiség életének egyik fontos meghatározója. A kezdetleges pénzek még nem is nemesfémből vagy papírból készültek: sokáig magvakkal, kagylókkal, csigákkal fizettek az emberek. A kauri, egy tengeri csiga héja például egészen a 19. századik hivatalos fizetőeszköz volt Afrika bizonyos területein. Hammurapi törvényeiből tudjuk, hogy Mezopotámiában ezüstveretekkel fizettek, melyeket az árpa súlya alapján egységesítettek. Egy szabad ember orvosi műtétje például 80 gramm árpát érő ezüstbe került.

Magyarország területén nagyon jelentősnek számítottak Szent István denárjai, melyek messzi tájakra is eljutottak: skandináv lelőhelyeken is bukkantak már ilyen érmékre. Izgalmas történetek is kapcsolódnak különböző pénzek megtalálásához, mint például 1968-ban, Baranya megyében. Két munkás éjjeli műszakban dózerrel dolgozott a Harsány-hegyen, amikor a gép világításának fényében megcsillant valami: 50 cm mélyen egy cserépedényben elrejtett kincsre bukkantak a munkások, melyet 1010 környékén áshatott el valaki.

Hazánk bányászata sok tekintetben világelsőnek számított. A világon elsőként Selmecbányán végeztek például robbantást bányában, mely később teljesen bevált gyakorlattá vált. Montecuccoli híres gondolata is köthető a magyar bányászathoz. Ő mondta: „a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz". Ezt érezhette II. Rákóczi Ferenc is, amikor a szabadságharc idején a rendelkezésre álló bányák ércrétegei víz alá kerültek, így nem volt elég arany és ezüst a pénzveréshez. Kényszerűségből rézpénzt kellett kibocsátania– a szabadságharc bukásához közvetve ez a bányászati probléma is hozzájárulhatott.

A pénz nem lett kevésbé fontos a 20. században sem. A második világháború végén, a Vörös Hadsereg bevonulásakor egy 77 vagonból álló szerelvényre pakoltak 30 tonnányi aranyat, különböző műkincseket, értékes pénzérméket és bankjegyeket is. Ezt a vonatot Ausztriába menekítették, ahol egy bencés apátság kriptájában rejtették el a rakományt, melyet később az amerikai csapatok főhadiszállására szállítottak. Magyarország 1946-ban kapta vissza a szállítmányt, amely hozzájárult a háború utáni gazdasági helyzet stabilizálásához. Magyarországnak jelenleg is komoly aranykészlete van: a 94,5 tonnányi arany becsült értéke 6 milliárd dollár.

A Határtalan Régészet című magazin téli számában ezeknek a történeteknek a részleteit és további, pénzzel kapcsolatos érdekességeket is megismerhetnek az olvasók.