Budajenő északi szélén igen értékes építészeti együttest alkot az árpád-kori templom, a XVIII századi kálvária és az ó-temető. Az egyszerűségében megkapó, oromzatos főhomlokzatú kis templom az árpád-kori település központi részén állhatott, melyet megerősített egy 2008. évi régészeti kutatás. Budajenő ősi temploma a XII. században épült, melynek romjaira épült a ma látható templom, gótikus stílusban, a XIV. században. Védőszentje Szent Mihály. Okiratokban először 1378-ban szerepel. Belső értékei közül ki kell emelni a sekrestye ajtaja feletti falrészbe helyezett, durván mintázott, román stílusjegyeket mutató domborművet, ami feltehetően a donátor házaspárt ábrázolja, más feltételezés szerint az egyik alak Árpád-házi Szent Erzsébet. A két ülő alak egy templomot jelképező tárgyat és egy kulcsot tart a kezében. A XVIII. században szükségessé vált egy nagyobb templom felépítése, mely a település új központjában épült meg, ezzel egy időben az öregtemplomhoz vezető úton kálvária épült, és itt kapott helyet a temető is.
A keresztút érdekessége, hogy 6 db, kettős fülkés stációból áll. Katonai felmérések térképei is így ábrázolják, ugyanakkor az első ingatlan-nyilvántartási térképen jelölve van egy 7. stáció is, aminek nyoma mára nem maradt. Egyes kutatások szerint maga a templom adott helyet a keresztút két állomásának.
Az ó-temető a kálvária mellett található, XVIII-XIX. századi későbarokk és klasszicista formavilágú síremlékekkel, emlék kereszttel. A ma fellelhető síremlékek között olvasható legrégebbi felirat 1787-ből való. Érdekessége, hogy egy részén papi sírkertet hoztak létre, kőbábokhoz rögzített kovácsoltvas kerítéssel körülvéve. Fennmaradt iratok alapján vélhetően 1759-től temették ide a szerzeteseket, apátokat. A sírkertbe 1795-ben nagyméretű keresztet állítottak korpusszal.
A templom műemlék, a kálvária és ó-temető helyi védelem alatt áll, műemlékké nyilvánítási eljárása folyamatban van.

Elérhetőségek: +36 26 370-068, muszak@budajeno.hu

Nyitva tartás:
szombat 10:00 - 17:00