Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított Egyetemen (Nagyszombat - ma Trnava) 1771-ben kezdi meg működését Magyarország első botanikus kertje. Alapítójának, Winterl Jakabnak és tanítványának, Kitaibel Pálnak - a híres magyar természettudós-polihisztornak - az áldozatos munkája nyomán a gyűjtemény hamarosan világhírnévre tesz szert.

A Kert sok költözködés után, több mint 150 éve került jelenlegi helyére, a Festetics család egykori pesti birtokára, a mai Józsefváros szívébe. A Pollack Mihály tervei szerint 1802-ben épült vadászkastély, ma a kert központi épülete. Ez ad otthont a botanikai, kertészeti régiségeket őrző könyvtárnak, a kerttörténeti dokumentumoknak, valamint a hazai és a messzi tájak növényeit bemutató 40 000 lapból álló herbáriumnak, illetve színteret biztosít egyetemi és ismeretterjesztő előadások megtartásához.

Az 1800-as évek végétől a kertben emlékoszlop áll az első "Magyar Füvészkönyv" szerzői - Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály - a tiszteletére, valamint a Kert végleges otthonhoz jutásában oly tevékeny szerepet játszó József nádor emlékére. Kitaibel Pálra, a Kárpát-medence világhírű természettudósára, a lombok között meghúzódó mellszobor emlékeztet.

Az 1960 óta országos értékű természetvédelmi területté nyilvánított botanikus kert mintegy 7000 növényfajjal és változattal fogadja a látogatókat. Az 1865-ben épült műemlék pálmaház és az 1984-ben felújított üvegház a trópusi, szubtrópusi növények otthona. Gazdag a kaktusz-, bromélia- és orchideagyűjtemény, valamint a pálmák és a trópusi kontyvirágfélék kollekciója. 1893 óta áll a trópusi tündérrózsa különlegesség - az amazonaszi tündérrózsa - részére épített "Viktória-ház".

Különleges érték az arborétum, mely a kis terület ellenére mintegy 800 fa- és cserjefélét mutat be. A sziklakertek az európai magashegységek növénygazdagságából nyújtanak ízelítőt. Magyarország növényvilágát több mint 400 honos faj képviseli.

A kert népszerűsítésében nagy szerepet játszott Molnár Ferenc híres ifjúsági regénye: a "Pál utcai fiúk", melyben a cselekmények fontos színhelye volt a "Füvészkert". Századunk elejére azonban a főváros körülnőtte az eredetileg több mint 10 hektáros kertet, területének 2/3-ára klinikai épületek kerültek.

Az alapításának 235. évfordulóját ünneplő Egyetemi Botanikus Kert, a Füvészkert, az oktatás minden szintjén lehetőséget biztosít a növényvilág sokféleségének megismerésére, a széleskörű ismeretterjesztés és a természetvédelmi nevelés színteréül szolgáló élő múzeum, a hazai tájakon, illetve az egész Földön veszélyeztetett, kipusztulóban lévő növényritkaságok menedéke, a főváros beton rengetegében élő legifjabbaknak az élet, a környező sokszínű világ első felismerését, az élet alkonyát járóknak pihenést, megnyugvást biztosító "zöld sziget".