Talán kevesen tudják, hogy a főváros első hely-, és településtörténeti múzeuma - 1927-ben - nálunk, Óbudán, a Kiskorona utca 10. szám alatti polgári fiúiskolában jött létre - Pálóczi Edgár tanár úr szervezésében, Óbudai Árpád Múzeum néven. A múzeum anyaga 1945-ben elpusztult, így a mai Óbudai Múzeum sajnos nem örököse, nem jogutódja ennek az intézménynek, legfeljebb szellemiségében.

Az Óbudai Múzeum 1996-tól viseli ezt a nevet, korábban Óbudai Helytörténeti Gyűjtemény, illetve Budapest III. kerületi Helytörténeti Gyűjteménye néven, megalakuláskor pedig csak Helytörténeti Kiállítás néven szerepelt. Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából, 1973. november 16-án a III. ker. Tanács VB márványtáblán örökítette meg a helytörténeti kiállítás megnyitását. Az intézményi működés kereteit akkor a művelődési ház, később az Óbudai Társaskör biztosította.

Az Intézmény 1990-93 között zárva tartott. Ennek egy komolyabb átalakítás-felújítás vetett véget, amelyet abból a célból végeztek, hogy a kiállítóhely 1996-tól Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának önálló intézményévé váljon.

A helytörténeti kiállítás, amely gyűjteménnyé gyarapodott, mára sokoldalú múzeummá fejlődött. A főváros egyik legszebb műemléki környezetében, a III. kerületi Fő tér épületeiben nyertek elhelyezést különböző gyűjteményei. Az Óbudai Múzeum a Fő tér 1. szám alatti, barokk Zichy kastélyt körülvevő jobb szárnyépületben, a Lakásmúzeum, Kun Zsigmond népművészeti gyűjteménye pedig a Fő tér 4. szám alatti, XVIII. századi barokk épületben található.