Eseménynaptár
2026. március
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2026.03.12. - 2026.09.20.
Érd
2026.03.12. - 2026.05.10.
Fülek
2026.03.10. - 2026.04.10.
Fehérvárcsurgó
2026.03.08. - 2026.03.08.
Szombathely
2026.03.07. - 2026.06.21.
Szeged
2026.03.06. - 2026.03.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.02.27. - 2026.02.27.
Budapest
2026.02.12. - 2026.02.17.
Szombathely
2026.02.06. - 2026.02.06.
Dunaújváros
2026.02.06. - 2026.03.08.
Szombathely
2026.02.05. - 2026.03.05.
Budapest
2026.02.04. - 2026.02.04.
Sepsiszentgyörgy
2026.02.03. - 2026.02.03.
Tatabánya
2026.02.01. - 2026.02.28.
Budapest
2026.01.31. - 2026.02.28.
Balassagyarmat
2026.01.29. - 2026.01.29.
Szombathely
2026.01.27. - 2026.01.27.
Komárom
2026.01.23. - 2026.01.23.
Kecskemét
2026.01.22. - 2026.01.22.
Budapest
Sóstói Múzeumfalu - Nyíregyháza - Sóstó
Sóstói Múzeumfalu
Cím: 4431, Nyíregyháza - Sóstó Tölgyes utca 1.
Telefonszám: (42) 479-704, (42) 500-552
Nyitva tartás: IV.1-X.1.: K-V 10-18
X.1-X.31.: K-V 10-17
Hétfőn és az ünnepek utáni első munkanapon a múzeum zárva tart!
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. Az alapítása (1970) és a megnyitása (1979) óta eltelt idő alatt az "Év múzeuma" címet is elnyert intézmény Szabolcs-Szatmár-Bereg megye leglátogatottabb múzeumává vált. Az évi 70-80 ezres látogatói létszám (annak ellenére, hogy csak áprilistól október végéig van nyitva) a terület adottságait, idegenforgalmát tekintve nem csekély eredmény!

Kedveltségét az intézmény többek között annak is köszönheti, hogy egy egységes keretbe, egy "múzeumi falu" szerkezetébe foglalva mutatja be e terület változatos, sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját.

A 7,5 hektár területen öt néprajzi tájegység (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) lakó- és gazdasági épületei mellett olyan "kuriózumok" is sorakoznak, mint a Nyíregyháza környéki bokortanyákból átszállított "tirpák porta", a fejfákkal "benépesített" temető vagy a falu végén meghúzódó cigánykunyhók együttese.

Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek is találhatók: a kézműves műhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom, a húsbolt alkalomszerűen, a szatócsbolt s a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitva tartási ideje alatt működik is. A paplak és a magtár különféle rendezvények, fogadások ideális helyszíne.

Az állandó kiállításoknak számító épületek és azok berendezése mellett időszaki kiállításokat is rendezünk. A jármi kisnemesi házban megnyitott évi 2-3 kiállítás változatos tematikája miatt tarthat számot az érdeklődésre: a más múzeumok anyagán kívül itt tekinthetők meg azok a tárgyak is, amelyek különben a néprajzi raktárakban találhatók, emiatt ritkán kerülnek a közönség elé.

Igen sok látogatót vonzanak a programok is. A már állandónak mondható egész napos rendezvények (majális, pünkösd, az őszi ház körüli munkák) mellett több alkalmi program - folklórfesztiválok, kismesterség- és kézműves bemutatók - lebonyolítására is vállalkozik az intézmény. Az ínyencek a szerdánkénti népi gasztronómiai bemutatókon és az őszi "Kóstolja meg Magyarországot!" program idején ismerkedhetnek meg a vidék népi konyhájának specialitásaival, ízeivel, míg nyári estéken más népek zenéjét bemutató koncertek várják a zeneszerető közönséget.

Páll István
Állandó kiállítások
Lakóház
A múzeumba áttelepített közel 100 népi objektum egy elképzelt, ám szerkezetében és épületei által hiteles települést formál, ahol a lakóházakat és a portákon felépített gazdasági épületeket közösségi épületek sora egészíti ki, de belőle - mint az igazi falvakban - nem hiányozhat a jellegzetes sírjelekkel "benépesített" temető és a faluvégi cigány lakóépületek együttese sem. tovább
Részlet a kiállításból
A 19. század végi, tornácos, zsindelytetős épület egyik tantermében eredeti enteriőr-berendezés mutatja be a két világháború közötti falusi református elemi népiskolai állapotokat, míg a másik tanterem tablóin és tárlóiban elhelyezett dokumentumok, tárgyak, szemléltető taneszközök segítségével idézhetők fel a 19. század végétől az 1960-as évekig a kor szellemi irányzatai által erősen befolyásolt oktatáspolitika fő vonásai. tovább