2026. július 15. szerda
Roland, Henrik
Németh Kálmán szobrászművész, fafaragó emlékháza - Fót
 |
Cím: 2151, Fót Béke út 31.
Telefonszám: (27) 537-350
E-mail: muvkozp.fot@vnet.hu
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-Szo 10-18
XI.1-II.28.: K-Szo 10-14 Vasárnap előzetes bejelentkezéssel Felhívjuk a kedves látogatók figyelmét, hogy a múzeumunkban naponta zárás előtt egy órával áll módunkban az utolsó csoportot fogadni. |
Németh Kálmán (1903-1979) Podolinban született. Nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett meg a fával. Szakiskoláit Iglón végezte. Diákéveiben turistavezetést vállalt a Magas-Tátrában. Művészetét a szepességi templomok faszobrai, reneszánsz oltárai és a Tátra faóriásai ihlették.
A család 1920-ban a csehek által megszállt Iglóról Ceglédre menekült. 1922-ben vásárolták Fót kisalagi részén a jelenlegi kúriát, ahol a fenyves az otthont idézte.
1926-ban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Sidló Ferencnél szobrászatot tanult. Állás és munka nélkül, akkoriban kezdett néha tragikus, néma szatirikus erejű műveket, feliratokat faragni. Mindez önéletrajz kortörténet és életfilozófia.
1939-ban besorozták katonának. Megtapasztalta a háború és hadifogság összes borzalmát. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza.
1947-ban a Szépművészeti Múzeum megbízta a középkori és a barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamísítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a garamszentbenedeki úrkoporsót, a zalaszentgróti és toporczi Madonnát, valamint a nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát is. Próbálta menteni mindazt, ami a magyar vonatkozású kultúrával összefügg.
Kora előrehaladtával iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak (1962-1965) Az alkut nem ismerő embersége az oka, hogy kevés kiállításon mutathatta be műveit. 1965 novemberében az Iparművészeti Múzeumban létrehozott gyűjteményes kiállítása a legjelentősebb. 1966-ban nyugdíjazták.
Kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel, szobrokkal díszítette szobáit. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a göcsörtöket és a cincér járatait is. S mert tiszteletben tartotta a fa szépségét, általában nem használt sem lakkot, sem festéket, még csiszoló papírt sem. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak.
Gondolatai kifejezéséhez a Bibliából merített témát. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozás a rossz, a hamis, a becstelen ellen.
Czinkota Lászlóné
A család 1920-ban a csehek által megszállt Iglóról Ceglédre menekült. 1922-ben vásárolták Fót kisalagi részén a jelenlegi kúriát, ahol a fenyves az otthont idézte.
1926-ban a Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett. Sidló Ferencnél szobrászatot tanult. Állás és munka nélkül, akkoriban kezdett néha tragikus, néma szatirikus erejű műveket, feliratokat faragni. Mindez önéletrajz kortörténet és életfilozófia.
1939-ban besorozták katonának. Megtapasztalta a háború és hadifogság összes borzalmát. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza.
1947-ban a Szépművészeti Múzeum megbízta a középkori és a barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamísítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a garamszentbenedeki úrkoporsót, a zalaszentgróti és toporczi Madonnát, valamint a nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát is. Próbálta menteni mindazt, ami a magyar vonatkozású kultúrával összefügg.
Kora előrehaladtával iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak (1962-1965) Az alkut nem ismerő embersége az oka, hogy kevés kiállításon mutathatta be műveit. 1965 novemberében az Iparművészeti Múzeumban létrehozott gyűjteményes kiállítása a legjelentősebb. 1966-ban nyugdíjazták.
Kisalagi házát élő múzeummá varázsolta, faliképekkel, szobrokkal díszítette szobáit. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a göcsörtöket és a cincér járatait is. S mert tiszteletben tartotta a fa szépségét, általában nem használt sem lakkot, sem festéket, még csiszoló papírt sem. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak.
Gondolatai kifejezéséhez a Bibliából merített témát. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozás a rossz, a hamis, a becstelen ellen.
Czinkota Lászlóné