Három évtizeddel ezelőtt még csak szántók voltak itt. Föld, melyet Maria Muik kisgazda asszony művelt saját kezűleg, fáradságos munkával egészen 1965-ben bekövetkezett haláláig. Az ő otthona volt az a parányi, ácsolt szalmafedeles parasztház, melynek közvetlen szomszédsága adta az apropót a szabadtéri múzeum helyszínéhez.

A paraszti faépítészet szalmafedeles házainak - melyek a 70-es évektől rohamosan kezdtek tönkremenni - szépségétől elragadtatva, a bécsi Gerhard Kisser megszerezte ezt a területet. 1973-ban valóra váltotta "álmát saját vidéki házáról" a tschanigrabeni (Sándorhegy) lakóház lebontásával és újraépítésével. A Deutsch ehrensdorfi (Némethásos) vincellérház lett a "konyhaház" (1996-ban sajnos leégett), egy másik pedig a "gyermekház". Hamarosan a felépítés öröme és a gyűjtés vált a szenvedélyévé. Azóta gyakorlatilag minden egyes schillinget - melyet grafikusi munkájával megkeresett -, valamint hétvégéit és szabadságait az "ügy" szolgálatára fordított.

Gerhard Kisser további értékes faépítményeket vásárolt és szállított Gerersdorfba (Németszentgrót), megmentve ezáltal az épületeket a fenyegető pusztulástól. Az önkéntes segítő kezeknek és a heiligenbrunni (Szentkút) tetőfedőknek köszönhetően már 1976-ban elkészült egy hat paraszti épületből álló csoport, az "Ensemble Gerersdorf", amit a nagyközönségnek be lehetett mutatni. Az "Ensemble Gerersdorf"-ból az évek során egy "falu a faluban" alakult ki: mely mostanra már Burgenlandban egyik legnagyobb szabadtéri múzeumává nőtte ki magát.

A legtöbb épület alapanyaga fa, föld (sár) és szalma. A kézimunkával vágott és hántolt fatörzsek szalmatörekkel kevert sárral lettek betapasztva és meszelve; a zsúpfedél (kézzel kicsépelt rozs-szalma bábok kettős kötéssel egyenként felrakva) jól szigetel, csakúgy mint a sártapasztás. Egészen a 20. század elejéig a szalma volt a szegényebb vidékeken a szokásos, korábban olcsóbb tetőfedési forma. Az időjárási viszontagságok miatt azonban a zsúpfedelet 25 évente teljesen fel kell újítani, és napjainkban a kézimunka, sajnos, nagyon költséges.

A berendezések és a szerszámok főként Dél-Burgenlandból, valamint a szomszédos Nyugat-Magyarországról - amelyhez 1921-ig az egész Burgenland is tartozott - származnak.

Az "Ensemble Gerersdorf szabadtéri múzeum baráti köre" - melynek 1996-ban az alapító Gerhard Kisser a muzeális értékek nagy részét átadta - feladatának tekinti a múzeum fenntartását és gondozását, valamint annak továbbépítését.