A Mezőhegyesi Ménesbirtok alapításáról szóló "Végezést" 1784. december 20-án írta alá II. József császár, hogy a Monarchia leromlott lóállományát feljavítsa, illetve a tenyésztést magasabb szintre emelje, így a hadsereg és a mezőgazdaság ló utánpótlását biztosítsa, rövid és hosszú távon egyaránt. Ez a létesítmény egy katonai ménes intézetként kezdett működni és a II. világháborúig ebben a formában üzemelt.

Mezőhegyes meghatározó szerepet töltött be Magyarország lótenyésztésében alapítása óta, hiszen a célnak megfelelően mindig irányt mutatott a magyar lótenyésztés számára. Itt tenyésztették ki Magyarország első nemzetközileg elismert ló fajtáját a Nóniuszt, úgy, mint a Furioso-North Star-t, vagy a Gidrán-t. Mezőhegyesen megfordult az elmúlt két évszázad alatt az összes Magyarországon tenyésztett lófajta.

A Magyar Állam 220 év után privatizálta a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokot, illetve ezzel párhuzamosan megalakította a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-t, mely magában foglalja a lótenyésztést, valamint a ménest, így a 220 éves mezőgazdasági nagyüzem értékesítésre került és megmaradt egy 30 fős Kft. 200 lóval és némi földterülettel tartós állami tulajdonban.

A múzeumban jelenleg 15 db hintó, szánkó és egyéb kocsi található, valamint nehézveretes csipkés díszhámok, sallangos díszszerszámok és régi fényképek is.

A múzeum a történelmi Ménesbirtok központjában helyezkedik el az évszázados fák, a ménes parancsnokság, az ország első és egyedülálló fedeles lovardája, a tiszti kaszárnyák, valamint az egykori törzsmén istálló épületei között.

A ménesudvar a kocsi múzeummal együtt élő múzeumot képez, ahol a lovak, az emberek és az épületek 220 éve élő példája és egyedülálló emléke agrártörténelmünknek.