A "Tengerek ékszerei" (Válogatás a Móra Ferenc Múzeum természettudományi gyűjteményéből) címmel nyílt időszaki kiállítás a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban 2006. szeptember 8-án. Az október 1-éig megtekinthető tárlat anyagát Varga András muzeológus válogatta és rendezte.

A falakon Dombovári Tibor búvárfotós "Best feature" díjas fényképei elénk varázsolják a trópusi tengerek hihetetlen szín- és formagazdag élővilágának egy-egy érdekes képviselőjét. A 12 tárlóban Földünk állatföldrajzi beosztásának megfelelően zónánként és életközösségenként (boreális és mediterrán zóna, Zanzibár, Dél-afrika, Indo-Pacifikum, Indiai-óceán, Japán, Florida, Ausztrália és Kuba) csoportosítva látható a világ jelenkori csigaházaiból és kagylóhéjaiból 284 faj közel 400 példánya. Külön öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az örökösök jóvoltából a múzeumalapító dr. Varga Lajos (1913-2003) Mollusca gyűjteményének legszebb darabjai (pl. óriás sisakcsiga, ujjcsiga, fülcsiga) is helyet kaptak egy önálló vitrinben.

A tablókon olvashatunk a Móra Ferenc Múzeum puhatestű gyűjteményének történetéről. A (szárazföldi, édesvízi, tengeri) csiga- és kagylóanyag az elmúlt százhúsz évben gyűjtések, ajándékozások és vásárlások révén jelentősen gyarapodott, jelenleg mintegy 140 ezer darabot számlál.

A magyarázó szövegekből kiderül, hogy Földünkön a csigák ismert fajszáma meghaladja a 100 ezret, a kagylóké a 20 ezret. Az osztrigából, kékkagylóból, szívkagylóból vagy más fajokból készült ételspecialitásokkal gyakran találkozhatunk elsősorban a tengerparti országok étlapjain. A világ legnagyobb igazgyöngyét (7 kg-ot nyomott) 1934-ben találták egy óriás kagylóban a Fülöp-szigetek partjainál. A porceláncsigákat (kaurik) Ázsiában, Polinéziában és Afrikában sokáig fizetőeszközként is használták, a tritonkürt vázát a rómaiak harci kürtként alkalmazták.

Sok más érdekességet is megtudhatunk a kiállításból, amelyben sós tengervíz jelenléte nélkül is megismerkedhetünk a tengerek ezen ékességeivel.

Túri Zoltán