A nagybányai szemléletű mester plein air látásmódjával, részletező, naturalisztikus felfogásával nem tudván azonosulni, otthagyta az intézményt. A szabadiskolák és a külföldi útjai viszont meghatározó jelentősséggel bírtak szemléletének kialakulásában. 1930-1931-ben mintegy tíz hónapot töltött Párizsban, majd később, 1935-ben Olaszországban is járt. Ezek a tanulmányutak - minden viszontagságuk és egzisztenciális nyomorúságuk ellenére - átalakították vizuális szemléletét, és önálló program szerint képezte magát.