A kiállítás betekintést enged a pécsi Zsolnay gyár művészi törekvéseibe. A XIX. század végén, amikor a gyár világhírűvé vált Zsolnay Vilmos irányítása alatt, az európai kerámiaipar is virágkorát élte. A városépítészet fellendülése, az infrastruktúra fejlesztések számos lehetőséget biztosítottak az új gyártmányok bevezetésére. Emellett élénk figyelem irányult a kézműves kerámia tradicionális technikáira és díszítményeire, amelyek inspirálták a tervezőket új eljárások kikísérletezésében és a díszítmények gazdagításában.

Zsolnay Vilmos munkássága ebbe a fejlődési vonalba illeszkedett. Találmányai, a porcelánfajansz, majd az eozin technika tették lehetővé, hogy művészi gyártmányai sikerrel szerepeljenek a világkiállításokon és helyet kapjanak a rangos külföldi múzeumok gyűjteményeiben is.

A porcelánfajansz díszedényeket az 1870-es évek végétől gyakran zsánerjelenetek, tájképek, portrék díszítették, amelyek alkotói között a hivatásos tervezők mellett ott találjuk Zsolnay Vilmos leányát, Júliát is, aki festőművészként is elismerést vívott ki magának.

A századforduló új irányzata, a szecesszió fiatal tervezők által nyerte el sajátos karakterét a gyáron belül. Közülük kiemelkedik Apáti Abt Sándor tevékenysége, aki az 1900-as párizsi világkiállításon szecessziós stílusú kollekcióval mutatkozott be. Az akadémikus képzettségű művész munkásságában azonban jól érzékelhető a kortárs szimbolista festészet hatása is.

Az unokák nemzedékéből kiemelkedik Mattyasovszky Zsolnay László festő és iparművész, aki Münchenben és Párizsban tanult. A kiállításon 1910-ben készült, nagyméretű, unikális gömb vázával szerepel, amelyet a Holdistennő alakja díszít.

A Gödöllői Királyi Kastély tárlatán olyan különleges darabok is láthatók, amelyek az egykori vadászkastélyhoz vagy kifejezetten Ferenc József személyéhez köthetők, továbbá olyan darabok is, melyek nem kerültek még bemutatásra a nagyközönség előtt.