A Műszaki Tanulmánytárban 22000 tárgyat őrzünk a technika történetéből. Nem vagyunk babonásak: most épp 13 tárgyra szeretnénk külön felhívni látogatóink figyelmét. 13 tárgyra, amelyek megváltoztatták a világot. 13 tárgyra, amelyek Magyarországon születtek, amelyek konstruktőre hazánkfia volt.

A "Nagy Tizenhárom"-ban közismert találmányok is találhatóak, amelyekről mindenki "kapásból" megmondja, hogy kinek köszönhetőek, ki az alkotójuk - csak talán azt nem tudták eddig, hogy itt, Budán őrizzük őket. De bemutatunk olyan tárgyakat is, mint a Katona-féle motort vagy a Jánosi-féle floppyt, melyekről még talán nem hallottak: de ha megnézik ezeket a mérnöki remekeket, nem fognak kételkedni választásunk helyességében.

Tizenhárom tárgy a 19., 20. és 21. század Magyarországáról. Nem csodálkozunk, hogy épp itt készültek, rendkívül erős műszaki oktatásunk kiváló emberfőket adott a világnak. (Elég csak a Tanulmánytár előadóterménél lévő "Szellemi családfát" megnézni!) Tizenhárom tárgy: megannyi kalandos történet. Gyakran az a tanulság: itt találták fel, de nem hazánk ipara profitált belőle, a tárgy jelentőségére csak későn eszméltünk rá.

A most bemutatott tárgyak:

A világ első (Bánki-Csonka féle) porlasztója

A porlasztó a benzin és levegő robbanóképes keverékét előállító szerkezet. Bánki Donát és Csonka János találta fel 1893-ban. Jelentősége óriási, mert ez tette lehetővé a belső égésű motorok robbanásszerű fejlődését, végül „győzelmét" a gőzgépek felett.

A világ első porlasztós motorja

A Bánki Donát tervei alapján Csonka János műhelyében készült el az a benzinmotor, mely már karburátorral volt felszerelve. Ez a találmány volt a későbbi benzinmotorok az első, megbízhatóan működő példánya, melyet később, évtizedeken át a Ganz gyár sorozatban állított elő.

A világ első kisteljesítményű gázturbinája

A gázturbinák kifejlesztése során sokáig úgy tartották, hogy hatékonyan csak nagy, legalább 1000 lóerős turbinák működtethetők, tehát járművekben ilyen fajta hajtóművek nem használhatók. A Jendrassik György által feltalált és világelsőként megvalósított ún. kisteljesítményű (100-300 lóerős) turbinák viszont megnyitották az utat a gázturbináknak a közlekedésben való alkalmazása előtt.

Jendrassik-féle (kísérleti) repülőgép-gázturbina

Jendrassik György, bátorságot nyerve kiváló kisteljesítményű turbináival végzett kísérletei nyomán, megépítette az első, légcsavaros gázturbina-hajtóművet. Sajnos a gép üzemi próbái a II. világháború miatt megszakadtak, így találmányát külföldi repülőgépgyárak hasznosították.

Katona-féle keringődugattyús motor

Magyarországi mérnökök is bekapcsolódtak a (Wankel-motorhoz hasonló) alapvetően újszerű benzinmotorok kifejlesztésébe. Katona József a XX. század közepén olyan motort talált fel, melyben a dugattyúk folyamatosan körbe járnak, szemben a hagyományos motorok dugattyúinak lengő mozgásával. Ez az ötlet jelenős súlymegtakarítást eredményezett a gép teljesítményéhez képest. Sajnos találmánya megmaradt a kísérleti példányok szintjén.

Petzval-féle objektív

Az objektív prototípusát Petzvál József  matematika professzor 1839/40 fordulóján készítette, majd a tervrajzokat Voigtländer bécsi optikusnak adta át professzionális gyártásra. A három lencséből álló objektív a fényképezés expozíciós idejét az addigi 20 percről 20másodpercre redukálta, ezzel forradalmasította a portréfényképezést.

Duflex tükörreflexes fényképezőgép

A világ első szemmagasságból fényképező, oldalhelyes és egyenes állású keresőképet adó tükörreflexes fényképezőgépe. A fényképezőgépet Dulovits Jenő fotóművész tervei alapján a GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek  készítette az 1947-1950 években.

Golyóstoll

Bíró László József 1941-ben szabadalmaztatta új típusú tollát Argentínában. A toll teljesen új rendszerben tárolja a tintát, és egy kis golyó segítségével juttatja a papírra. Az írás így gyorsabb, szebb kinézetű, és a tintát sem kell olyan gyorsan cserélni. A golyóstoll a világ minden részén elterjedt.

Dinamó

A dinamó elvet, azaz a mágneses öngerjesztés elvét elsőként Jedlik Ányos ismerte fel. 1859-ben leírta a jelenséget, és az első működő - kísérleti - dinamót 1861-re készítette el.

Stencilgép

A csornai születésű Gestetner Dávid 17 évesen hagyta el Magyarországot, és előbb Bécsben, később New Yorkba élt hosszabb-rövidebb ideig. A "lehetőségek hazájában" azonban nem tudott érvényesülni, így Londonban telepedett le. Itt szabadalmazta először a kerekes tollat, mely a sokszorosító gép előfutárának tekinthető. Az eleinte fa dobozos szerkezetet folyamatosan tökéletesítette, később gyárat alapított. A fejlesztések sikerét jelzik, hogy ugrásszerűen megnőtt az igény a stencilgép iránt, ezért nemzetközi fiókhálózatot is létrehozott. Gestetner gyára napjainkban beolvadt egy nemzetközi cégbe, és jelenleg sokszorosítógépek forgalmazásával foglalkozik.

Transzformátor

A 19. században előbb az egyenáramú világítási rendszerek terjedtek el, ám az egyenáramot nem lehet komoly veszteség nélkül hosszú távra szállítani. Erre a váltakozó áram alkalmas - egy magyar találmány segítségével. Bláthy Otto Titusz az új konstrukciójú, zárt vasmag gondolatát adta a találmányhoz, Zipernowsky Károly érdeme a primer és szekunder tekercsek párhuzamos kapcsolása volt. A méréseket és próbákat Déri Miksa végezte.

A transzformátor nyilvános próbájára során több mint 1000 izzólámpát használtak fel. A bemutató kitűnően sikerült, a berendezés hónapokig hibátlanul működött. A transzformátoros megoldás sikere a kezdete volt az egyenáram és a váltakozó áram versenyének.

MCD-1 kazettás floppy egység

Budapesti Rádiótechnikai Gyár, Jánosi Marcell. Szabadalom éve: 1974. Gyártási év: 1982. A világ első kazettás floppy lemeze és drive-ja. Jánosi Marcell magnótechnikai konstruktőr jött rá, hogy egy központosított maggal ellátott hajlékony mágneskorong merev műanyagtokba helyezhető. Floppy drive-ja tizedakkora helyet foglalt a számítógépben, mint a korszak amerikai floppyjai. A lemezek kevésbé voltak sérülékenyek. A gyártó BRG cég csak évekkel később kezdte el az MCD-1-et gyártani. Ekkorra megjelentek a nyugati "klónok", az egész világon elterjedt 3 és 3.5"-os mikrofloppyk.

Gömböc

Bemutatás éve: 2007. Az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A Gömböc a "homogén Keljfeljancsi". A testet Vlagyimir Arnold orosz matematikus sejtését igazolva Domokos Gábor és Várkonyi Péter alkotta meg. A prototípus ünnepélyes bemutatója 2007-ben volt a Tanulmánytárban

Havonta egy szombaton családi napot tartunk.

A Tanulmánytár szerdánként 10-16 óra között látogatható.