1908-ban az angol Robert Baden-Powel sem gondolta még, hogy az általa éppen kidolgozott cserkészmozgalom ilyen hamar meghódítják a világot. Elképzelései szerint a cserkész nem csupán kirándul és sportol: mindez az erkölcsi nevelés része, amely fegyelmezett, a társadalom számára is hasznos ifjakat ad, akik a közért, a hazáért fáradoznak. Az első cserkészcsapatok hamarosan megalakultak Magyarországon is és a lendületet jól mutatja, hogy 1912-ben már létrejöhetett a Magyar Cserkészszövetség. Az I. világháború jelentette kényszerű szünet után ismét újjáéledt a mozgalom, s 1920-ban már megszervezhették az első világtalálkozót is, amely célkitűzése szerint közel kívánta hoznia a béke érdekében a különböző népek fiait.

Moson megyében 1920-ban alakult az első cserkészcsapat, amelyet Széchenyi Istvánról neveztek el és a piarista főgimnázium keretében működött. Szervezője Galambos Lajos kegyesrendi tanár volt. A Moson megyei Cserkészszövetséget Krizsán Béla, szintén piarista pedagógus, hozta létre. 1921-ben alakult a Baross Gábor magyaróvári iparostanonc cserkészcsapat és Klauzál Gábor mosoni iparos cserkészcsapat. A csapatok az iskolájukban leltek otthont és gyűjtéssel igyekeztek a megfelelő felszerelést beszerezni. Ehhez tartozott az egyenruha a megfelelő kiegészítőkkel: a széles karimájú "búr" kalap, a megfelelő színű nyakkendő az egyedi nyakkendő szorítóval, a sötét ruha térdnadrággal, a világos ing, a cserkészöv, a térdzokni és a bakancs s fontos kiegészítő volt a bot vagy a fokos. A sapkán szokták elhelyezni a cserkészliliomot. Eskütételük előtt megfelelő felkészítést kaptak, amit első próbának neveztek. Elsajátították a táborozás szabályait, a szabadban való tájékozódás, a távbecslés napóleoni módszerét, az életmentés, betegápolás, egészségvédelem alapjait, amelyhez gazdasági és néprajzi ismeretek társultak s mindenkinek meg kellett tanulnia úszni. A piarista csapat a Háromtölgynél tett fogadalmat: hagyománytiszteletből napjainkban is ez utóbbi a cserkészavatás helyszíne.

A cserkészcsapatok részt vettek a helyi társadalmi életben is: műsoros estélyeket adva gyűjtöttek pénzt, hogy a bevételből a kirándulásaikhoz szükséges felszerelést megvásárolhassák. A túrák alkalmával bejárták szinte az egész országot, s rendszeres kirándulásokat tettek a Szigetközben is. Az elszakított országrészekkel való összetartozás tudatát erősítette, hogy a kirándulások a Trianon-emlékműtől indultak s itt is értek véget. Minden cserkész álma a nyári nagytábor volt, ahová még az iparos és kereskedő cserkészeket is elengedték munkaadóik. Fontos szerepet kapott az erkölcsi nevelés is. A csapatok karitatív munkát is végeztek, a nélkülöző családoknak gyűjtöttek természetbeni adományokat, amelyeket saját hátukon szállítottak ki a rászorulóknak.

A kommunista rezsim természetesen a cserkészmozgalmat is betiltotta. 1990-ben Dékány Árpád, a jelenlegi zirci főapát kezdte újra a cserkészkedést a Széchenyi csapat felállításával. A csapatnak a piarista gimnázium ad helyet, de bárki tagjai lehet. Ők a jelen, akik folytatják a régi cserkészek félszáz évvel ezelőtt megkezdett útját. Nyári kirándulásokat és túlélő táborokat szerveznek.

Enzsöl Imre