A kiállítás Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomata Budapesten 1942-1945 között készített fényképeit mutatja be. Lutz alkonzulként a Magyarországgal hadban álló államok legfontosabb csoportjának érdekképviseletét látta el. Nagy Britannia képviseletében ellátta a palesztinai mandátumterületre kivándorlási engedéllyel rendelkezők felügyeletét is. Irodája a Szabadság téren, az amerikai követség épületében, rezidenciája a brit követség Werbőczi (ma Táncsics Mihály) utcai házában volt.

A szenvedélyes amatőr fotós, Lutz tevékenységének nagy része 1944-ben a veszélyeztetett zsidók megmentése volt, ezért 1964-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. A kiállítás röviden és néhány fényképpel bemutatja Lutz életútját és családját. Egy tárlóban néhány, eddig ismeretlen relikviát és dokumentumot is láthat a közönség.

A tárlat nagyobb része a Budapesten készített felvételekből áll. Egy része ismert városi részletek sajátos szemléletű megjelenítése, amely érdekes és barátságos hangulatú, a háborúról mit sem tudó várost mutat - az ostrom kezdetéig.

A második szakasz néhány felvétele a bombázás, majd a romos Vár képeinek sorozata. Így pl. egymás mellett látható a hajdani brit követség épülete "fénykorában", svájci zászlóval a kapuzata felett, és ugyanaz a ház romokban a felszabadulás után. Ekkor készült Lutz egyik legismertebb portréja, amelyen a szétbombázott ház pinceablakából tekint a világra.

Az utolsó néhány felvétel 1949-ben készült, amikor az 1945-ben kiutasított diplomata ismét Budapestre jött, hogy itt kössön házasságot Csányi Magdával, aki vele együtt élte át a Várban a város ostromát.


A kiállítást rendezte: Vámos György, a Carl Lutz Alapítvány elnöke

A fotókat a svájci ETH Archiv für Zeitgeschichte és Agnes Hirschi bocsátotta rendelkezésünkre.