2026.05.22.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Ezreket vár idén is a Magyarok Országos Gyűlése

2026.05.11.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Együttműködés és útavatás

2010.08.04.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
"Új alapokra helyezi a kormány a régészeti örökség védelmének rendszerét" - mondta Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális helyettes államtitkára szerdán, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A régészeti feltárások az átalakított rendszerben felgyorsulnak, költséghatékonyabbak lesznek, és a beruházásokat sem lassítják le.

"A múlt emlékeit úgy kell megmentenünk, hogy azok a jövő generációinak is elérhetőek legyenek" - tette hozzá Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális helyettes államtitkára az örökségvédelem új rendszerét bemutató sajtótájékoztatón.

Az új törvény úgy alakítja át a megelőző feltárásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok rendszerét, hogy figyelembe veszi a múzeumok és a beruházók érdekeit is.

A régészeti örökség védelme mellett a beruházók számára is kedvezőbb az új szabályrendszer, hiszen gyorsabbak lesznek a hatósági eljárások, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum központi koordinációja mellett egységes szerződéskötési feltételrendszer és árképzés alakul ki.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot 2007-ben a Hiller István által vezetett Oktatási és Kulturális Minisztérium hozta létre. Ezzel az állam elvette a múzeumok számára főleg bevételi forrásként tekintett ásatások jelentős részét, ám egyidejűleg megfeledkezett a múzeumok költségvetéséből ily módon kiesett összeg pótlásáról is.

A KÖSZ jogutódja: a Magyar Nemzeti Múzeum

Ma úgy látjuk, hogy a KÖH hatósági ellenőrző szerepe mellett a Magyar Nemzeti Múzeumba beolvadó KÖSZ teremti meg mind rövid, mind középtávon a garanciáját annak, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti munka átlátható módon, magas szakmai hatékonysággal, de a magyar múzeumok személyi és infrastrukturális bázisára épülve valósuljon meg.

A KÖSZ jogutódja, a Magyar Nemzeti Múzeum 2010. augusztus 2-tól új feladattal és szervezeti egységgel bővülve viszi tovább a folyamatban lévő ásatási feladatokat.

Régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum, illetve a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, ill. a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet.

A tárca részéről minden törekvésünk arra irányul, hogy az átállás zökkenőmentesen történjen, és a nagyberuházások dinamikája ne csökkenjen. A törvénymódosítások gyorsítják a régészeti feltárások lebonyolítását, így hatékonyabbá válik az Európai Unió Strukturális Alapjaiból megvalósuló nagyberuházások kivitelezése is.