A nemzet történelmi fővárosában 2013 Szent István emlékéről szól. Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely, a „Királyok városa”. Több mint 1000 éve, 972-ben itt alakította ki uralkodói székhelyét Géza fejedelem, Szent István pedig folytatta az építést. Az emlékévhez kapcsolódóan kerül megrendezésre a Herendi Porcelánok tematikus, a témához kapcsolódó tárgyakat is felvonultató reprezentatív kiállítása. De természetesen nem hiányozhatnak Herend legismertebb, legsikeresebb darabjai, mintái sem a kiállításról. A Herendi Porcelánmanufaktúra 187 éve a minőség és a szépség jelképe. 1826-os alapítása óta a császárok, királyok, arisztokrácia asztalainak és szalonjainak méltó dísze. A világkiállításokon rendre sikerrel szerepeltek a csillogó herendi porcelánok, s már 1851-ben, Londonban, az első világkiállításon prominens megrendeléssel térhetett haza Fischer Mór, a manufaktúra akkori vezetője. Viktória angol királynő a kínai eredetű, herendi lepkés, virágos mintás étkészletből rendelt, s ez a dekoráció, mint Viktória-minta ismert ma is a világ minden szegletén. Mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájává vált, a Magyar örökség, és az Európai Kulturális örökség része. Hungarikum. Közel két évszázad alatt a siker kulcsa nem is lehetett más: ápolni a hagyományokat, tisztelni a nagy elődök elhivatottságát, elkötelezetten a minőséget és a kézi munkát tartva szem előtt. A manufaktúrában a nyers porcelánmassza első érintésétől a festőecset utolsó simításáig minden munkafázis kézzel, manufakturális úton történik. így teremtődik érték és szépség Herenden. A királyok porcelánja közel két évszázados történetéből, elképesztő termékpalettából válogattunk, s a kiemelt darabokon túl Herend ajándékát az ünneplő városnak is megtekinthetik a látogatók! Herend kulturális missziója most az egykori koronázó városban jelenik meg, Köszöntjük önöket Herend sokszínű, varázslatos, mindig megújuló világában.

Fejér megye legendás kincsei sorában a legfiatalabb, mégis legtöbbet említett a Seuso-kincs néven elhíresült késő római ezüstlelet. A mindeddig páratlan kincslelet nemcsak tudományos és művészi értékével ragadja meg mindazokat, akik valaha kapcsolatba kerültek vele, hanem detektívregénybe illő tragikus és szomorú sorsával. Kevéssé ismert, hogy a Seuso kincs egy darabja Magyarországon, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Ez a Polgárdiban, 1878-ban talált összecsukható ezüstállvány mindmáig páratlan a késő római ezüstök között. Lebilincselő története, a kincshez fűzödő kapcsolata révén az állvány is a Seuso-legenda részévé lett.

20 éves drámatanári gyakorlata közben dolgozta ki a dramatikus zenei gyakorlatok módszerét, mely hang és mozdulat közvetlen kommunikációjára épül, és amely zenei előképzettség nélkül is élvezettel művelhető. Pap Gábor közben rendületlenül tanít, ír, zenét szerez és rendez, repertoárján megtalálhatók a társulata és zenekara számára íródott színházi- és közérzeti dalok, illetve a magyar költészet ismert és kevésbé ismert gyöngyszemeinek megzenésítései. Az este résztvevői mindkét programból ízelítőt kapnak és a nem utolsó sorban a napra pontosan 100 éves Weöres Sándorról is megemlékezünk. Közreműködik: Jobbágy Kata fuvola, ütőhangszerek, próza"