2026. június 9. kedd
Félix
2010.01.28.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Budapesti Történeti Múzeum 2008-ban és 2009-ben számos ponton végzett megelőző feltárásokat az M0 autóút délnyugati szakaszának szélesítési munkáihoz kapcsolódóan.
Budapest közigazgatási határától három kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a soroksári Duna-ág partjától 100 m-re fekvő lelőhelyen az ásatások intenzív megtelepedésre utaló régészeti jelenségeket eredményeztek. A Duna árteréből kiemelkedő széles dombháton - más korszakok emlékei mellett - a kora bronzkori Harangedény Csepel-csoport (Kr.e. 2600/2500-2000/1900) településének részlete került elő az 1988-1989-ben és 2008-ban folytatott feltárásokon.
A feltárt 130 sír a Harangedény kultúrához kapcsolódik
A korábbi feltárásokon - 1989-ben és a 2008-2009-es idényben - a településtől 350 méterre, a Dunától távolabb, a telepen élt népcsoport temetkezései, összesen 130 sír került napvilágra. A sírok gazdag mellékleteikkel - harangedényekkel, az esetenként négy lábból álló tálakkal, tőrökkel, csuklóvédő lemezekkel - az Európa széles területein (Spanyolország, Franciaország, Anglia, Csehország) elterjedt Harangedény kultúrához kapcsolódnak.
A sírok többsége urnás és szórthamvasztásos volt, azonban a kultúrára szintén jellemző zsugorított csontvázas temetkezést is sikerült feltárnunk. Szigetszentmiklós határában a Budapesti Történeti Múzeum már az 1950-es évek óta folytat ásatásokat, azonban a Csepel-sziget keleti partvidékén első ízben sikerült a kultúra más lelőhelyein jól ismert körárkos sírokat fellelni.
A körárkok (esetleg sírkertek) bejáratai mindig kelet felé nyílnak, és vélhetőleg a közösség előkelői és családtagjaik számára készülhettek. A körárok közepén lévő sírban egy esetben arany-, ezüst fejdíszek és egy napszimbólumokkal díszített edény került felszínre.
A szigetszentmiklósi lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol a település mellett a temető részlete is előkerült. A település és temető különleges objektumai (íves oldalú házak, szimbolikus és körárkos sírok), valamint a régészeti leletek sokasága újabb adatokat szolgáltatnak a népcsoport mindennapi és vallási életének megismeréséhez.
Budapest közigazgatási határától három kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a soroksári Duna-ág partjától 100 m-re fekvő lelőhelyen az ásatások intenzív megtelepedésre utaló régészeti jelenségeket eredményeztek. A Duna árteréből kiemelkedő széles dombháton - más korszakok emlékei mellett - a kora bronzkori Harangedény Csepel-csoport (Kr.e. 2600/2500-2000/1900) településének részlete került elő az 1988-1989-ben és 2008-ban folytatott feltárásokon.
A feltárt 130 sír a Harangedény kultúrához kapcsolódik
A korábbi feltárásokon - 1989-ben és a 2008-2009-es idényben - a településtől 350 méterre, a Dunától távolabb, a telepen élt népcsoport temetkezései, összesen 130 sír került napvilágra. A sírok gazdag mellékleteikkel - harangedényekkel, az esetenként négy lábból álló tálakkal, tőrökkel, csuklóvédő lemezekkel - az Európa széles területein (Spanyolország, Franciaország, Anglia, Csehország) elterjedt Harangedény kultúrához kapcsolódnak.
A sírok többsége urnás és szórthamvasztásos volt, azonban a kultúrára szintén jellemző zsugorított csontvázas temetkezést is sikerült feltárnunk. Szigetszentmiklós határában a Budapesti Történeti Múzeum már az 1950-es évek óta folytat ásatásokat, azonban a Csepel-sziget keleti partvidékén első ízben sikerült a kultúra más lelőhelyein jól ismert körárkos sírokat fellelni.
A körárkok (esetleg sírkertek) bejáratai mindig kelet felé nyílnak, és vélhetőleg a közösség előkelői és családtagjaik számára készülhettek. A körárok közepén lévő sírban egy esetben arany-, ezüst fejdíszek és egy napszimbólumokkal díszített edény került felszínre.
A szigetszentmiklósi lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol a település mellett a temető részlete is előkerült. A település és temető különleges objektumai (íves oldalú házak, szimbolikus és körárkos sírok), valamint a régészeti leletek sokasága újabb adatokat szolgáltatnak a népcsoport mindennapi és vallási életének megismeréséhez.