Sárvár hosszú és gazdag múltra tekint vissza. Látogatóink végigkövethetik ezt az eseménydús történelmet az őskortól kezdve egészen a 20. század elejének gyáralapítási korszakáig.

A Nádasdy Ferenc Múzeum legszebb, leghíresebb terme a 17. század közepén elkészült Díszterem. Az építtető Nádasdy III. Ferenc országbíró, aki nagyapjának, a híres "Fekete bég"-nek kívánt emléket állítani, amikor a bécsi Hans Rudolf Millerrel a Díszterem mennyezetére megfestette őse híres csatáit. A hét freskó 1653-ban készült, egyiken a "Fekete bég" alakja is látható.

A Nádasdyak idején Sárvár a magyar művelődés egyik virágzó központja volt. Míg az országban dúltak a török-magyar harcok, Nádasdy Tamás a városban iskolát és nyomdát alapított. Sylvester János műhelyében előbb egy latin-magyar nyelvkönyv, a Grammatica Hungarolatina jelent meg, majd 1541-ben az első, Magyarországon kiadott magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum.

1986-ban Gróf László, sárvári születésű, Oxfordban élő egyetemi tanár szülővárosának adományozta 58 térképből és 1 atlaszból álló gyűjteményét. A lapok Magyarországot és közvetlen környékét ábrázolják a 16. és 18. század között kiadott metszeteken.