A Veszprémi Múzeumegylet szeretettel vár mindenkit következő rendezvényére, amelyre 2014. november 25-én, kedden fél ötkor kerül sor a Laczkó Dezső Múzeumban.

Előadó: Vér Lászlóné Kiss Irén ny. tanítónő, Balatonkenese

„Minden ember életében a szülőföld a legszebb a világon!" /Móricz Zsigmond/

Hiszem és vallom az íróval egyetértve, Balatonkenese számomra a legszebb a világon. Itt születtek elődeim és én is 1937. szept. 16-án, református, földműves családban Kiss Ferenc és Lajos Erzsébet gyermekeként. Szüleim meghatározó szerepet játszottak életemben. Szorgalmuk, segítőkészségük például szolgált. Sajnos egyedüli gyermek voltam, így természetes volt, hogy pajtásaim sokszor tartózkodtak nálunk vagy én náluk. Biztos azért alakult ki bennem a közösséghez való tartozás igénye.

Kenesén jártam óvodába, 4 évig a ref. elemi, majd 1948-52-ig az ált. iskolába. Szüleim szerény anyagi helyzete kétségessé tette továbbtanulásom, de édesanyám határozott egyénisége utamra bocsájtott, azzal, hogy soha ne felejtsem el, honnan indultam el. Életem során úgy érzem, ezt be is tartottam.

1957-ben szereztem meg Veszprémben a tanítói oklevelet. 1956-ban a falunkban működő AMEK-ban töltöttem a gyakorló évet. A görög és macedon gyermekekkel való foglalkozás, a szeretetben együtt töltött napok felejthetetlenek. Pályám során is a szeretet vezérelt. A 33 év alatt nekem nem volt kötelező óraszám. Ahhoz, hogy nyitottá, érdeklődőkké tegyem a rám bízott kis gyermekeket, semmit sem sajnáltam. Vittem őket kirándulni, múzeumba, színházba. A görög otthonból állami leánynevelő otthon lett. 1962-ig tanítottam ott, és az akkori felsőbb vezetés javaslatára a leányok a falusi iskolába jártak ki tanórákra. Így több kollégámmal együtt áthelyeztek: engem Csajágra, 3 szép, tartalmas évet jártam át ide vonattal. Sokszor elmentem reggel és este értem haza, mert felsőben is helyettesíteni kellett. Ott is erősödött bennem a közösségért való tenni akarás. Hisz ha az iskola valamire készült, a bemutatón az egész falu ott volt. 1965-1992-ig a balatonkenesei ált. iskolában tanítottam a 3-4. osztályt. Szerettem volna jobban megismertetni lakóhelyünk múltját, hisz Kenesén nagy hagyománya volt a közös éneklésnek, a műkedvelő előadásoknak mindkét felekezet részéről.

A honismereti munkába a Hadnagy László által szervezett nyári táborokban kapott ismeretek révén kapcsolódtam be. Honismereti szakkört szerveztem, és elkezdtük a gyűjtést. Kecskés József irodalom és történelem szakos kollégám Kenese irodalmi és történelmi hagyományainak gyűjtésével és feldolgozásával egészítette ki a mi néprajzi gyűjtésünket. 1969-ben ismertem meg férjemet, Vér Lászlót egy honismereti kurzuson. 1970-ben kötöttünk házasságot, két fiú gyermekünk született, Zoltán és Balázs. Balázsnak két leánykája van, Eszter és Dominika.

Férjem mindenben segítségemre volt, nélküle nem tudtam volna ennyi eredményt elérni.

Vér Lászlóné Kiss Irén ny. tanítónő