Középkori gyógy- és varázsfőzetek készülnek a két ünnep között a gyulai várban. A készítményeket természetesen meg is kóstolhatják a résztvevők. Az előadás és a kóstoltatás részben kapcsolódik az újévi szerencse és egészség kívánalmakhoz. 

Az új esztendő közeledése kapcsán idéznek fel középkori hiedelmeket és főzeteket december 27. és 30. között a gyulai várban. Ha a tudomány meg is haladta már eleink „varázslását”, agyógyítás és szerencsehozás régi eszközeinek felidézése jó alkalmul szolgál, hogy az egykori erődítmény munkatársai kifejezzék jókívánságaikat vendégeik felé.
Az eseményen középkori gyógy- és varázsfőzeteket készítenek és kóstoltatnak a látogatókkal, miközben a korabeli gyógymódokkal és az azokat alátámasztó hiedelmekkel is megismertetik őket. Az előadáson gyógyító, egészségmegőrző praktikákról lesz szó, amelyet a középkorban ráolvasással, imával, varázsigék mondásával ért el a korabeli "szakember". A nagy mennyiségű tárgyi tudás, a tapasztalat, a természet bravúros ismerete tette lehetővé a népi medicina átszármaztatását. Az elméleti felvetetést aztán természetesen nem bizonytalan kimenetelű kuruzslás, hanem olyan gyógyteák kóstolása követi, amelyeket a mai orvostudomány is elfogad.

A programon elhangzik majd többek között két újévi köszöntő népi rigmus, szó lesz a szakosodott vajákosok, ráolvasók tevékenységéről, áttekintést kaphatunk a gyógyteák felhasználásáról. A gyógyfüveken túl megismerhetünk néhány gyógyításra használatos zöldséget és gyümölcsöt is, azok hatásával együtt, de felhívják a figyelmet a helytelen főzési-vegyítési-alkalmazási módokra is.

Kiderül, hogy almát a siker érdekében fogyasztottak, bazsalikomot azért, mert szerencsevonzó, a köményt az egyensúly érdekében (mert túl sok szerencse akár ártó hatással is lehet), a zsályát pedig azért, mert a szerencséhez bölcsességet is kell adni, nehogy hibásan használjuk.