A Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan filmklubot indítunk.

E sorozat beköszönő programja a három napos filmmaraton, mely során a Filmarchívum munkatársai a két művész unikális filmjeiből válogatnak. A sorozat szeptembertől havi több alkalommal várja a mozirajongókat az egykori Bajor-villában.

június 26. szerda 14.00

Várkonyi Zoltán: Keserű igazság, 1956
szereplők: Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Szemere Vera, Sinkovits Imre
A két színész óriás legnagyobb találkozása egy betiltott filmen valósult meg. A film forgatókönyvét eredetileg Fábri Zoltán írta, 1953-ban. Akkor a cenzúra nem engedte megvalósítani. 1956 forrongó nyarán Fábri átadta sógorának, Várkonyi Zoltánnak forgatókönyvet. A rendszerkritikus filmből a forradalmat követő visszarendeződés után a cenzúra semmit sem tudott kivágatni vagy átszerkeszteni, ezért harminc évig kellett dobozban maradnia. Csak 1986 októberében, a forradalom harmincadik évfordulója alkalmából mutatták be a filmet.

A Keserű igazság egy korabeli, a sajtóban megjelent leleplező cikk alapján készült: egy építőipari igazgató presztízs okokból, a látszatsiker érdekében kitart egy hibás építkezés mellett, ami tragédiával végződik. Várkonyi Zoltán, aki színházi rendezőként is stílusteremtő volt az eredeti Fábri műhöz képest még sűrűbb légkört teremtett az alapkonfliktus köré: kiélezte a konfliktusokat kádervilág és valóság között. A sematikus igazgató (Bessenyei Ferenc) és a jelenségeket átlátó mérnök-értelmiségi (Gábor Miklós) nagy párharca ez a film középpontban az erőltetett munkamenetben felhúzott siló szimbolikus leomlásával. A Keserű igazság volt az első igazi, őszinte leleplező-film, mely már nem lakkozta az ötvenes évek valóságát.

június 27. csütörtök 14.00

Fábri Zoltán: Dúvad, 1959-61
szereplők: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor, Barsi Béla, Bodrogi Gyula
Több betiltott filmterv után 1959-ben Fábri Sarkadi Imre Tanyasi dúvad című forgatókönyvéhez nyúlt. Jelentősen átalakította a Sarkadi-művet, amelynek fő témája eredetileg a téeszesítés volt. Fábri a mindent elhomályosító szenvedély filmjét alkotta meg, a főszerepet Bessenyei Ferenc robosztus alkatára „formázta”.

Ulveczky, a temperamentumos gazda az az ember, aki ha valamit akar, azt meg is szerzi. Szemet vet a szép Monoki Zsuzsira, és a lányt magával ragadja a férfi szenvedélye, a szeretője lesz. A férfi azonban rövidesen megunja, és elküldi őt. Mikor évek múlva találkozik a már férjes asszonnyal, az elutasítja. A „Dúvad” szörnyű bosszút forral…
Az 1959-es verziót a cenzúra leállította, s filmet csak két év múlva, a téeszes jelenetek pozitívabb átformálása után mutatták be.

június 28. péntek 14.00

Herskó János: N.N., a halál angyala, 1970
szereplők: Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Őze Lajos, Pécsi Ildikó
A hatvanas évek végének közérzetét, az értelmiség gyengeségeit, megalkuvásait, árulásait fogalmazza lenyűgöző kaleidoszkóppá Herskó János önéletrajzi vonatkozású, utolsó Magyarországon forgatott filmje. Főszereplője a vonzó pszichológus, Korin György és a véletlen. A pszichológus egy különös televíziós talk showt indít korosztályáról, a negyvenesekről. Az első adás napján azonban tévedésből a halálhírét keltik; s beindul a véletlenek láncreakciója Korinnak tetszik a színjáték, s egy különös taxisnő kíséretében egyre lehetetlenebb kalandokba bonyolódik, miközben ritka lehetőséget kap arra, hogy megtudja: barátai, szeretője, kollégája és tanítványa miként vélekednek róla.

Gábor Miklós intellektuális szerepe alkati telitalálat volt: sziporkázóan alakítja Herskó alteregóját. A film előre vetítette a jövőt, nem sokkal a bemutató után a rendező elhagyta az országot, a filmet pedig levették a műsorról.