Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.20. - 2019.07.20.
Budapest
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.07.19.
Székesfehérvár
2019.07.15. - 2019.07.19.
Eger
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.21. - 2019.07.21.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
Erdős Renée-Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem - Budapest
Az 1895-ben épült villa
Cím: 1174, Budapest Báthory utca 31.
Telefonszám: (1) 256-6062
Nyitva tartás: K-V 14-18
Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is látogatható.
A program már nem tekinthető meg.
2019.06.22. - 2019.06.23.
családi program, Múzeumok Éjszakája, rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
150 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
150 HUF
Megpörkölte már a lábát a Szent Iván Éji tüzekkel? Idén ugye már hallani sem akar róla... Nos, akkor mi megmutatjuk Önnek, hogy másképp is el lehet tölteni az év legrövidebb éjszakáját! Június 22-én fővárosi és vidéki múzeumok lesik a tartalmas szórakozásra vágyó közönség kívánságait. A programkínálatot számos egyetem, könyvtár, galéria kínálata színesíti...

PROGRAM:

18:00 - 20:00 Kézművész foglalkozások gyermekeknek és felnőtteknek

19:00 - 20:00 Horváth Éva Mónika festőművész kiállításának megnyitója

20:00 - 20:45 Talizmán - Majoros Ági Bábszínháza
Bábjáték nemcsak gyerekeknek.
Hordó Henrik, Bohémia uralkodója nem akar király lenni, ezért egy másik országba költözik mint ezermester, minden bonyodalom ebből származik. A mese hőse, Henrikfia Ferdinand, nem ismerheti hercegi származását. Liftes fiúként beleszeret Telhetetlen Tóbiás király leányába, Csiperke királykisasszonyba, de a rangbeli különbség miatt senki sem néz jó szemmel a fiatalokra, megindul az udvari intrika ellenük. Henrik egyetlen kincse a talizmán, amelyet születésekor Tündérkeresztanyja tett a párnája alá. A játék során sok csodás és veszélyes kaland után kiderül, hogy segít-e a talizmán megtalálni a boldogságot.
Játssza: Majoros Ági
Dramaturg: Szász Ilona
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Szakmai tanácsadó: Bartal Kiss Rita
Zeneszerző: Nagy Szabolcs
Asszisztens: Bor Judit

20:00 - 20:30 TÉR - KÉP - RÉG - Új helytörténeti, interaktív, állandó kiállításelem bemutatása
Új helytörténeti, interaktív, állandó kiállításelem bemutatása. (Archív képek, korabeli térképre helyezve, érintő képernyőn bemutatva.)

21:30 - 22:15 Redbreast Wilson és a Juke Joint Revival blues koncertje
Déli hangulatú Mississippi (Hill Country) blues, folk és boogie.

22:30 - 23:30 Menyhárt Jenő és Víg Mihály koncertje
Menyhárt Jenő (Európa Kiadó) és Víg Mihály (ex-Trabant, Balaton) koncertje - Alternatív zenék a hetvenes évektől napjainkig, gitárkísérettel.

Programok folyamatosan:

A Merzse-mocsár világa
A természetvédelmi terület élővilágát a tavasztól a télig bemutató dioráma-kiállítás láttatja, állatok és növények preparátumainak segítségével.

Elágazások - Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoshegy helytörténeti kiállítása
A Rákosmente helytörténetét bemutató kiállítás rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről fellelhető, 1930 körül készült fotográfia tanúsága szerint, a két legfontosabb főútvonal, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződésében egy útjelző tábla mutatta a környező települések továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak az átértelmezett makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik elődközség (Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget vagy Rákoshegy) története látható, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével.
Különösen indokolt ez a rendezőelv azért is, mert a XVII. kerületnek ma itt van a közigazgatási, közlekedési és részben az üzleti központja - önkormányzat, bankok, piac, autóbuszvégállomás - és ez az a hely, amelyet ma minden kerületi polgár ismer, s a köznyelv csak Elágazás-ként említi. Érdekes látniuk a régi fényképen a parasztházakat a mai tízemeletes panelek és a közintézmények helyén.
Mivel pedig mindegyik településnek igen korán volt vasútállomása - sőt, a Rákoscsaba településhez tartozó jelentős részegységek Rákoskert és Rákoscsaba-Újtelep is rendelkeztek önálló megállóval -, ezek felirata helyettesíti a településnevek kiírását és segíti a kiállítás egységének létrejöttét.
Más értelemben is Elágazások szóval jellemezhető Rákosmente históriája: a két Árpád-kori település Rákoscsaba és Rákoskeresztúr történetéből ágazik ki a többi elődtelepülés története. A bemutatott időszak határait az 1267-ben átírt, Rákoscsabát említő 1067-es oklevél másolata és a huszadik századi filmhíradók 1960-as években felvett, monitoron követhető filmkockái adják.

Az emlékszoba bemutatása
Erdős Renée (Érseklél, 1879. május 7. -Budapest, 1956. július 9.) 1897-ben Budapesten, a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját merész, erotikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady zseniális poétalány-nak nevezte. Bródy Sándorhoz hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte. Bródy szakításuk után, Bécsben sikertelen öngyilkosságot követett el. Ezért Erdős Renée elhagyta az országot, 1904-1905-ben Firenzében, majd kilenc éven át Rómában élt.
1909-ben Rómában az izraelita vallásról áttért a katolikus hitre. Első férje Fülep Lajos művészettörténész volt. Erdős Renée hazatérése után két évtizeden át Az Újság munkatársa volt, de rövidebb-hosszabb ideig dolgozott az Alkotmány és a Pesti Napló, valamint a Politikai Heti Szemle szerkesztőségében is. Lefordította Assisi Szt. Ferenc legendáit, Sík Sándorral közösen is publikált. A húszas évek egyik legolvasottabb szerzője volt. Elbeszéléseinek témái szerelmi viszonyok, műveit gyakran megkeresztelkedésének élménye hatja át.  Három kötetes önéletrajzi ciklusa Ősök és ivadékok címmel jelent meg 1918 és 1923 között. Népszerűbb regényei: A nagy sikoly, Santerra bíboros, Lavinia Tarsin házassága, Ave Roma! I-II., Brüsszeli csipke, Az indiai vendég...
Erdős Renée 1927-ben vette meg rákoshegyi villáját. Későbbi írásaiban élete legboldogabb szakaszaként említi az itt töltött éveket. A negyvenes években azonban származása miatt már csak írói álnéven publikálhatott. Itt tartózkodásának utolsó dokumentuma egy 1944. március 31-én innen keltezett levél, amelyet Serédi Jusztinián hercegprímásnak írt, hogy emelje fel szavát a katolikus hitre tért zsidók érdekében. A vészkorszakban vidéken bújtatták, Rákoshegyre már nem tért vissza. Schlachta Margit szerzett neki lakást Budapesten, a Lövölde tér mellett.
Az Erdős Renée Emlékszoba fotók, levelek, az általa írott, sokszor dedikált könyvek és egyéb dokumentumok segítségével idézi meg az írónő szellemét. A szobában látható bútorok csupán hangulati elemek, ugyanis a villa egykori berendezésének sorsáról nincsenek konkrét információk.

Metszetek Rákosmente néprajzából
A néprajzi bemutatótermben három metszet látható. A mindössze 35 m2-es térben, a terem adottságai által meghatározottan, a szoba derékszögeitől eltérve egy szlovák konyharészlet és egy német szobarészlet berendezve, bútorokkal, épített tűzhelyekkel, ezközökkel, bábukon a népviselet rekonstrukciójával. Mindezek fölött egy padlásmetszet látható, aljzatán egy szekérrel. (Utalva a hajdani legények humorára, amikor a gazda távollétében szétszedték az alkalmatosságot, és a padláson összeállították.)
A terem szemben lévő sarkaiban két óriáskönyv, azaz nagyméretű lapozó oldalain a népi építkezés, a mezőgazdaság és táplálkozás, továbbá az öltözködés képi és tárgyi emlékei láthatóak.