Minden év május utolsó hétvégéje a régészeté. Országszerte több helyen tartanak a múzeumok izgalmas előadásokat, gyerekprogramokat, családoknak szóló eseményeket, szakmai rendezvényeket.

Intézményünk az alábbiakkal várja a látogatókat:


2019. május 24.:

14:00 - 15:00
Paleolitikus barlangi és nyíltszíni lelőhelyek
Gutay Mónika előadásából megtudhatjuk, hogy a paleolitikumból barlangi és nyíltszíni lelőhelyeket is ismerünk. A nyíltszíni lelőhelyek, általában vadásztanyák a megtelepedés legfőbb tényezőit figyelembe véve jöttek létre. A nyíltszíni lelőhelyek Heves megyében a Mátraalján, az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon, és az Egri-Bükkalján találhatók meg.
A barlangi lelőhelyek Heves megyében a Bükk-fennsíkon lokalizálhatók. Az Istállós-kői- barlangban egy alsó és egy felső kultúrréteget különítettek el. A felső kultúrréteg 109 kovát és 30 csonteszközt tartalmazott. Előkerült egy farkasbordából készült függő, egy csonttű, 4 db síp és egy barlangi medve combcsontjából készült fuvola. Ugyanebben a rétegben a barlang hátsó felén 3 barlangi medve koponya látott napvilágot, melyeket a medvekultusszal is összefüggésbe hoztak. A réteg kora 31000 év 28000 év közé helyezhető.
Barlangi, paleolitikus falfestmények számos helyen kerültek elő a világban, de Spanyolországban és Franciaországban megnövekszik a számuk. Egyik fő témájuk az állatábrázolás. A festmények általában a barlang nehezen megközelíthető részén találhatók. A festmények létrejöttének az okára több elmélet is született.

15:00 - 15:20
Késő bronzkori állatszobrocskák Szilvásváradról
A Szilvásvárad, Lovas-pálya nevű régészeti lelőhely a Bükk hegység északnyugati részén a Szalajka-patak völgyében található. A völgy itt kissé kiszélesedik, ami kedvező megtelepedési feltételeket biztosított az itt élő embereknek a neolitikumtól a középkorig. A késő bronzkori település gödreiből számos agyag állatszobrocska került elő, ló, disznó, juh. Farkas Csilla előadásában ezzel az őskori lelőhellyel ismerkedhetünk meg részletesebben.

15:20
Rejtélyes halálesetek
Hogyan került két koponya egyetlen sírba? Miért került egy csecsemő váza egy fazékba? Miképpen került egy család a kemencébe? Ki lehetett gödörhulla?
Vadné Bognár Katalin előadásából minden kiderül!
A gyilkosságok, a vallási kicsapongások, a törvényen kívüliség, a végtisztesség nélküli elhantolások nem voltak ritkák a különböző régészeti korokban. Ezeknek a nem mindennapi haláleseteknek próbálunk a nyomába eredni térben és időben a Rejtélyes halálesetek című előadásban.

15:40 - 16:00
Az egri vár régészeti kutatásának új eredményei
Az egri vár régészeti kutatása immár közel 100 éve zajlik, ennek ellenére a mai napig kerülnek elő a föld alól szenzációs leletek. A vár felújítása során lehetőség nyílott eddig régészetileg feltáratlan területek kutatására, ahonnan gazdag leletanyag (mintegy 23 ezer lelet) került felszínre. A püspökvár több korai épülete, valamint a Dobó István lakhelyeként szolgáló provizori palota eddig feltáratlan helyiségei váltak ismertté. Rákóczi Gergely előadása ezeket az új és izgalmas eredményeket mutatja be röviden.

16:00 - 16:20
Illegális régészet: kincsvadászok nyomában
Régésztársadalmunk egyik legnagyobb problémája az amatőr régészet, mely Valaseková Enikő előadásának témája. Ez a fogalom a 19. században, különböző, a régészeti leletek gyűjtését célul kitűző egyesületek megalakulásával került a köztudatba. Ez a régészeti szempontokat figyelembe nem vevő lelethalmozás nagyban károsította lelőhelyeinket, az egyesületek tagjai által összegyűjtött anyag jó része magángyűjteményeket gazdagít, vagy örökre elveszett. A 20. és 21. század amatőr régészei azok, a magukat "kutatóknak" tartó kincsvadászok, akik kihasználva régészeti lelőhelyeink védelmét szolgáló törvények hibáit és kiskapuit, illegális leletgyűjtést végeznek, gyakran szakszerűtlen "ásatásokat" folytatva a lelőhelyen. Céljuk az általuk nagy értékűnek vélt leletek megszerzése majd piaci értékesítése, nem törődve azzal, hogy a régész számára nagyon jelentős régészeti összefüggéseket semmisítenek meg, és tevékenységük a lelőhely végleges roncsolásához vezet. Az utóbbi években viszont előtérbe került az a törekvés is, amely elősegíti amatőr és hivatalos régészek közös munkáját, támogatva előbbiek régészet iránti érdeklődését és szeretetét, megóvva ezzel régészeti örökségünket.

16:20 - 16:40
Légirégészet Heves megyében
Rácz Kristóf László bemutatja, mi mindenre lehet használni egy drónt régészeti ásatáson.
Ki "repülhet" drónnal? Miről szól a légirégészet? Az előadáson a jelenlévők megismerhetik a drón munkaeszköz mivoltát, majd bepillantást nyerhetnek a munkafolyamatokba, hogy az elkészült fotókkal milyen utómunkákat végzünk, azokat miként hasznosítjuk a továbbiakban, úgy, mint dokumentációk, tanulmányok, bemutatók, térképek, videók és akár virtuálisan is.

16:40 - 17:00
Ruhához a gombot: kérdések a viseletrekonstrukciók kapcsán
Zay Orsolya előadásából kiderül, milyen is egy viseletrekonstrukció. Csak a ruha tartozik bele vagy a viselet egy komplexebb fogalom? Melyik múzeumi szakma mit ért rekonstrukció alatt? Izgalmas kérdések, melyek egyre aktuálisabbak a múzeumok körében. Nézzük át együtt hogyan érdemes a muzeológus, restaurátor, régész és történész munkáját összesíteni, hogy a látogató és a szakember is láthassa, hogyan öltözködtek eleink.


2019. május 25.:

10:00
Germánok a történelemben
Kik azok a germánok? Hogyan és mikor éltek a Kárpát-medencében? A Norde Gard - az Északi Gárda történelmi életmód-rekonstrukciós csapat segítségével elevenedik meg a történelem az egri vár Palotaudvarán.

10:00
Légirégészet Heves megyében
Bemutatjuk, mi mindenre lehet használni egy drónt régészeti ásatáson.
Ki "repülhet" drónnal? A csoportos program a drón és "pilótája" bemutatkozásával indul, a jelenlévők megismerhetik a munkaeszköz mivoltát, majd egy rövid munkarepülés-bemutatót láthatnak a helyszínen. Ennek végeztével betekintést nyerhetnek előadás formájában a munkafolyamatokról, arról, hogy az elkészült fotókkal milyen utómunkákat végzünk, azokat miként hasznosítjuk a továbbiakban, úgy, mint dokumentációk, tanulmányok, bemutatók, térképek, videók és akár virtuálisan is.
A drón kipróbálására nincsen lehetőség! Szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak a pilóta nélküli légi járművek repültetésére!
Előzetes regisztráció a helyszínen szükséges

11:00
Germánok a történelemben
Kik azok a germánok? Hogyan és mikor éltek a Kárpát-medencében? A Norde Gard - az Északi Gárda történelmi életmód-rekonstrukciós csapat segítségével elevenedik meg a történelem az egri vár Palotaudvarán.

11:00
Tárlatvezetés az állandó történeti kiállításban
A látogatók betekintést nyerhetnek az egri vár középkori mindennapjaiba.
A program helyszíni regisztrációhoz kötött.

11:15
Légirégészet Heves megyében
Bemutatjuk, mi mindenre lehet használni egy drónt régészeti ásatáson.
Ki "repülhet" drónnal? A csoportos program a drón és "pilótája" bemutatkozásával indul, a jelenlévők megismerhetik a munkaeszköz mivoltát, majd egy rövid munkarepülés-bemutatót láthatnak a helyszínen. Ennek végeztével betekintést nyerhetnek előadás formájában a munkafolyamatokról, arról, hogy az elkészült fotókkal milyen utómunkákat végzünk, azokat miként hasznosítjuk a továbbiakban, úgy, mint dokumentációk, tanulmányok, bemutatók, térképek, videók és akár virtuálisan is.
A drón kipróbálására nincsen lehetőség! Szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak a pilóta nélküli légi járművek repültetésére!
Előzetes regisztráció a helyszínen szükséges

12:00
Germánok a történelemben
Kik azok a germánok? Hogyan és mikor éltek a Kárpát-medencében? A Norde Gard - az Északi Gárda történelmi életmód-rekonstrukciós csapat segítségével elevenedik meg a történelem az egri vár Palotaudvarán.

12:00
Történetek a régészet "sötét" oldaláról
Az előadás során bepillantást nyerhetünk a középkori életmódba és az egri várban lezajlott harcokba.
A programon való részvételhez a helyszínen kell regisztrálni.

12:30
Légirégészet Heves megyében
Bemutatjuk, mi mindenre lehet használni egy drónt régészeti ásatáson.
Ki "repülhet" drónnal? A csoportos program a drón és "pilótája" bemutatkozásával indul, a jelenlévők megismerhetik a munkaeszköz mivoltát, majd egy rövid munkarepülés-bemutatót láthatnak a helyszínen. Ennek végeztével betekintést nyerhetnek előadás formájában a munkafolyamatokról, arról, hogy az elkészült fotókkal milyen utómunkákat végzünk, azokat miként hasznosítjuk a továbbiakban, úgy, mint dokumentációk, tanulmányok, bemutatók, térképek, videók és akár virtuálisan is.
A drón kipróbálására nincsen lehetőség! Szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak a pilóta nélküli légi járművek repültetésére!
Előzetes regisztráció a helyszínen szükséges

13:00
Germánok a történelemben
Kik azok a germánok? Hogyan és mikor éltek a Kárpát-medencében? A Norde Gard - az Északi Gárda történelmi életmód-rekonstrukciós csapat segítségével elevenedik meg a történelem az egri vár Palotaudvarán.

13:45
Légirégészet Heves megyében
Bemutatjuk, mi mindenre lehet használni egy drónt régészeti ásatáson.
Ki "repülhet" drónnal? A csoportos program a drón és "pilótája" bemutatkozásával indul, a jelenlévők megismerhetik a munkaeszköz mivoltát, majd egy rövid munkarepülés-bemutatót láthatnak a helyszínen. Ennek végeztével betekintést nyerhetnek előadás formájában a munkafolyamatokról, arról, hogy az elkészült fotókkal milyen utómunkákat végzünk, azokat miként hasznosítjuk a továbbiakban, úgy, mint dokumentációk, tanulmányok, bemutatók, térképek, videók és akár virtuálisan is.
A drón kipróbálására nincsen lehetőség! Szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak a pilóta nélküli légi járművek repültetésére!
Előzetes regisztráció a helyszínen szükséges


Folyamatosan:

A gabona útja: a termőföldtől az asztalig
A gabona, s a belőle készített ételek évezredek óta táplálékunk szerves részét képezik. A búzaszem útja a kenyérig több, egymástól függő folyamat eredménye, mely a termőföldön a vetés s azt ezt követő aratással kezdődik. A kalász gondos feldolgozása a következő lépés, melynek eredménye maga a kalászból nyert búzaszem. Ezt az ember kezdetben természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve és megfőzve fogyasztott. A későbbiekben a magvak őrlése volt az a folyamat, amelynek köszönhetően a kenyér fejlődésének egy újabb pontjához jutott az emberiség. Látogatóink kipróbálhatják a gabonaőrlés egyes módszereit, valamint megismerkedhetnek a különböző korokban használt gabonafélékkel, zöldségfélékkel, gyógy- és fűszernövényekkel, s a belőlük készített ételekkel. Mindemellett bepillantást nyerhetnek a korabeli malmok, pékcéhek és konyhák érdekes világába is.