„….Azért a dal lantkísérettel (azt hiszem) minden másnál örvendetesebb,
mert a szónak annyi bájat és erőt ad, hogy az már önmaga egy csoda.”
Castiglione : Az Udvaronc c. könyvéből (1528)


Korábbi századaink nép- és műköltészetének javából válogatunk e jeles alkalomra. Az énekelt költészet szépségeit Janus Pannonius, Tinódi, Wathay, Balassi, Csokonai költeményein, illetve Petőfi Sándor folklorizálódott sorain keresztül mutatjuk be. Népköltészeti válogatásunk műfajilag igen sokszínű, szerepel benne egyházi népének, zsoltár, ballada, szerelmi- és virágének, mulattató, lakodalmi és szokásdal. Köztük bőven találunk olyanokat, amelyeket korabeli, írásos forrásokban (Peer-, Paix-, Kájoni-, Vietorisz-kódex, 17. századi kéziratos énekeskönyvek, Vásárhelyi Daloskönyv, zsoltárgyűjtemények, Pálóczi H. Á.: Énekes poézis… stb.) is fellelhetünk.

Bognár Szilvia (ének)
Kónya István (lant)

Vendég:
Bede Péter (furulya)
Galán Géza (vers)