Aki szereti megélni régmúlt idők meghatározó eseményeit és szeretne megismerkedni a török kori Gyulával, gyakorlatilag mindent megtudni az 1566-os ostromról, annak mindenképpen ajánlott a Végvári Napokon való részvétel. Július utolsó hétvégéjén megelevenedik és kézen fog a történelem.

A háromnapos történelmi fesztivál csúcspontja minden kétséget kizáróan az a nagyjából másfélórás monumentális hadijáték, ami 200-250 hagyományőrző részvételével, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik. Az 1566-os ostrom meghatározó történelmi esemény, s az is kétségtelen tény, hogy a gyulai vár jelentősége az egri és a szigetvári erődítményhez mérhető. Kerecsényi László és vitézei a több mint két hónapon át tartó elszánt védekezésükkel legalább akkora hőstettet hajtottak végre, mint Zrínyi Miklós és Dobó István, valamint a két közismert történelmi személyiség legényei.

A gyulai vár 1566-os ostromának felidézése július 29-én (szombaton) lesz, míg a 129 évvel későbbi események, tehát az erődítmény visszafoglalásának történései július 30-án (vasárnap) kelnek életre. – Az ország minden tájáról érkeznek katonai hagyományőr csapatok, egy részük a törököket, mások pedig a keresztény hadakat formálják meg – fogalmazott a hagyományőr alakulatok parancsnoka. Magyar István hozzátette, nem csupán Magyarországról érkeznek résztvevők, hanem például Szlovákiából is jön egy regiment, akik a pikás és muskétás zsoldosokat, a nyugati hadikultúrát jelenítik meg.

A végvári harcmodort bemutató szereplők mellett hajdú alakulatok is tiszteletüket teszik. Ha sorra vesszük a fegyvernemeket, akkor a korabeli tüzérséget mindenképpen érdemes megemlíteni – ismertette, kiemelve: akkoriban a tűzfegyverek már egészen elterjedtek voltak. A legjellemzőbbek mégis a közelharci fegyverek, a kardok, szablyák, fokosok, csákányok, lándzsák és pikák voltak, ezek mind-mind szerepelnek a csatajelenetekben is. A koreográfiát évről-évre Magyar István állítja össze, aki egyrészt nagy műgonddal ügyel arra, hogy minden esztendőben legyen valami újdonság, másrészt, hogy minden egyes fegyvernemet be lehessen mutatni.

Olyan jelenetek kelnek életre, melyek egy várostromnál elengedhetetlenek: a seregek felvonulása, szemléje, a tüzérségi tűz előkészítése, kivitelezése, a várfal lövetése és a viszontválasz, az aknászok megpróbálnak befúrni a várfal alá, az ostromlók létrákkal próbálkoznak, majd betörés a várba, amire feleletként jön az ellentámadás és így tovább. – Tavaly például volt olyan momentum is, amikor hadianyagot szállítottunk a várba, amin a törökök rajtaütöttek – részletezte a főparancsnok. A hatalmas csatában egyébiránt 10-12 csapat és összesen 200-250 fő vesz részt.