Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Budapest
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Cím: 1013, Budapest Krisztina körút 57.
Telefonszám: (1) 375-1184
Nyitva tartás: H,Sze 9-16: bábtár, emléktár, fotótár, hangtár, kézirattár, képzőművészeti gyűjtemény, kisnyomtatványtár, makett-gyűjtemény, szcenikai gyűjtemény, színlaptár,topográfia
H,Sze 9-16, P 9-14: videótár, tánctár, könyvtár, dokumentáció, központi adattár
A program már nem tekinthető meg.
2016.12.13. 17:00
előadás, rendezvény, színháztörténet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A programon való részvétel ingyenes.
Drámák vérben és vasban címmel László Ferenc kritikus, történész előadására kerül sor az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetítőtermében.


Ambrus Zoltán A háború és a színház című írásában leszögezte: „Észre kellett venni, hogy a színház soha vagy legalább emberemlékezet óta nem volt olyan keresett valami, mint ezekben a zivataros időkben. Hogy az élelmiszereket, a szént és a dohányt kivéve semmiért se ácsorognak annyian, mint a színházjegyekért. Hogy adhatnak bármilyen újdonságot, jó vagy rossz darabot, minden színház estéről-estére megtelik az utolsó helyig, amikor két előadást tart a színház, naponta kétszer is. Hogy az idegen színdarab egyszerre teljesen fölöslegessé vált; hogy bátran elő lehet adni azokat a darabokat is, melyek már két-három generációt szolgáltak ki: tizenöt-húsz este akármit megnéz a közönség.”

Az első világháború idején a színház a mindennapi élet középpontjába került. A hadüzenet után alkalmi előadások lelkesítették a tömeget, elbúcsúztatták a bevonuló színészeket, a bizonytalan helyzetben sosem látott színházi konjunktúra köszöntött be. Ekkor születtek a magyar színpad legnagyobb sikerei – Bródy Sándortól kezdve Herczeg Ferencen és Molnár Ferencen át, Gábor Andorig mindenki drámát írt. Jobbára szórakoztató művek születtek, talán nem véletlen, hogy a harctéren folyó öldöklésről a Király Színházban két nagy siker, Szirmai Albert Mágnás Miska és Kálmán Imre A csárdáskirálynő című műve vonta el a figyelmet.

A háború elején bezártak a színházak, fél évig a Színházi Élet című hetilap sem jelent meg, 1916-ban azonban már versenytársa is akadt: a konjunktúrában a Színház és Divat című lap is megélt. A színházak sem ellenségei voltak egymásnak; ellenkezőleg: közösen keltették fel a publikum érdeklődését.

Az operetthez hasonlóan népszerű ebben a korszakban a kabaré is; Bárdos Artúr Modern Színpada 1916 őszén költözött a Koronaherceg utcába, a mai Katona József Színház épületébe. Mindenki látni akarta az ékszerdobozhoz hasonlított intim játszóhelyet, ezért az igazgatónak hónapokig nem kellett új műsorról gondoskodnia.

A Kolozsvári Nemzeti Színházban Janovics Jenő igazgató irányításával értékes drámai műsor került színre, bár a háború első hónapjaiban itt is a lelkesítő alkalmi darabokat játszották.

A háború nemcsak a magyar drámairodalom soha nem látott pezsgését hozta, új színészi karrierek indultak és teljesedtek ki. Bajor Gizi és Fedák Sári életének e szakasza jól példázza, hogy a történelem hogyan befolyásolja az egyéni életutakat.

Rendezvénysorozatunk előadói az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumait, műtárgyait felhasználva elevenítik fel az első világháború éveinek színházát. Felidéznek emlékezetes színházi előadásokat, bemutatják a kabarék és mulatók életét, bepillantást adnak a hadifogolyszínházakban folyó színházi életbe, s felcsendülnek a nevezetes operettek dallamai.