2024. április 18. csütörtök
Andrea, Ilma, Ilona
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény - Veszprém
 |
Cím: 8200, Veszprém Vár utca 35.
Telefonszám: (88) 580-529
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
|
A program már nem tekinthető meg.
2016.06.25. 15:30
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Megpörkölte már a lábát a Szent Iván Éji tüzekkel? Idén ugye már hallani sem akar róla... Nos, akkor mi megmutatjuk Önnek, hogy másképp is el lehet tölteni az év legrövidebb éjszakáját! Június 25-én fővárosi és vidéki múzeumok lesik a tartalmas szórakozásra vágyó közönség kívánságait. A programkínálatot számos egyetem, könyvtár, galéria kínálata színesíti...
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Tejfalussy-ház
A vár barokk újjáépítésének időszakában, 1772-ben, a Tejfalussy éneklőkanonok által építtetett palota 1985 óta ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházművészeti múzeumának, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 7000 műtárgyból álló gyűjteményének. Az egyházi kincstár gyűjteményét reneszánsz és barokk liturgikus ötvöstárgyak, faszobrok, grafikák mellett, Vetési Albert püspök 15. századi, Velencében készült miseruhája, koronázási ajándékok, Mindszenty József veszprémi püspök tárgyai gazdagítják. A Gyűjtemény a firenzei Andrea del Sarto és a velencei Veronese műhelyében készült festményeket, gazdag metszet- és textilgyűjteményt, a magyar koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolatát, az orosz és a szerb ikonművészet és a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit őrzi. Gazdag kelet-ázsiai, oszmán-török és arab gyűjteménye.
A Veszprémi Főegyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, épített környezetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár, Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja.
Programjaink
18:00 – 23:00
Tárlatvezetések óránként 18 órától: Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítása a háború borzalmaiban a lelkeket és a testeket megmenteni próbáló tábori lelkészekre, orvosokra, ápolókra, betegápoló szerzetesekre, a test- és lélekgondozásra irányítja a figyelmet.
Megismerkedhetünk a protestáns, görögkeleti, görögkatolikus és római katolikus felekezetű tábori lelkészek, a tábori imám és a tábori rabbi pasztorációs tevékenységével. A lelkészek a temetések elvégzése és a halotti anyakönyvek kiállítása mellett imát mondtak a sebesültekért és a haldoklókért a kórházvonatokon, misét a katonai kórházak kórtermeiben, lövészárkokban, zord időjárási körülmények között, reményt adtak és nyújtották a Feltámadás örömhírét a háború húsvétjain a katonáknak.
A kiállítás a K. u. K. és a magyar hadsereg jól szervezett egészségügyi rendszerét is bemutatja, a helyőrségi kórházak, csapatkórházak, tábori kórházak, tartalékkórházak, járványkórházak, a honvédségi helyőrségi és hadikórházak, honvédkórházak, kisegítő kórházak rendszerét. A sebészet és bakteriológia robbanásszerű fejlődésére is kitér: az oltóanyagok, a röntgendiagnosztika, a plasztikai sebészet és a vérátömlesztés eredményeire.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Érseki Palota
Az Érseki Palota Koller Ignác püspök megrendelésére, az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján, 1765–1776 között épült. Termeit Johann Cymbal freskói, Rubens-, Tiziano-, Caravaggio-festmények nyomán készített rézmetszetek, koronázási ajándéktárgyak, az Erzsébet királyné fogadására készített gyöngyházintarziás ülőgarnitúra, és az empire bútorművészet remekei díszítik.
Programjaink
15:30 - 16:00
film
IV. Károly király és Zita királyné koronázásának filmfelvételei
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
35 perc | Uher filmgyár (Uher Film Studio), 1912–1918, Budapest | Kino-Riport (Kino Report), 1913–1916, Budapest | Rendező: Balogh Béla
Operatőrök: Polik Dezső | Virágh Árpád | Illés Jenő /Eugen Illes/ | Bécsi József | Fodor Aladár | Uher Ödön
16:00 - 16:45
előadás
Maczó Ferenc történész előadása: Az utolsó magyar uralkodókoronázás. 1916. december 30. – Boldog IV. Károly király és Zita királyné koronázásának centenáriuma
Az első világháború harmadik évében, 100 évvel ezelőtt és négy évvel a tragikus békediktátum előtt, látványos külsőségek közepette búcsúzott az ezeréves Magyar Királyság. A veszprémi püspök évszázadok alatt megőrzött királyné-koronázási jogát 1916. december 30-án, IV. Károly király és Zita királyné koronázásán gyakorolhatta utoljára. A királyné koronázó főpapja a kor önzetlen, áldozatkész, nagyformátumú egyénisége, báró Hornig Károly veszprémi püspök volt.
17:00 - 18:00
zene
Az MH Légierő Zenekar koncertje
A Magyar Honvédség Légierő Zenekarának koncertje történelmi környezetben. Vezényel: Katona János alezredes
18:00 – 23:00 óránként
tárlatvezetés
Tárlatvezetések 18 órától: Magyar királynék és koronázó püspökök – Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című kiállítás
Az Érseki Palota Koller Ignác püspök megrendelésére, az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján, 1765–1776 között épült. Termeit Johann Cymbal freskói, Rubens-, Tiziano-, Caravaggio-festmények nyomán készített rézmetszetek, koronázási ajándéktárgyak, az Erzsébet királyné fogadására készített gyöngyházintarziás ülőgarnitúra, és az empire bútorművészet remekei díszítik.
Idén a Magyar királynék és koronázó püspökök – Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című kiállítás tekinthető meg.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Szent György-kápolna
Az 1109–1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről, a 10–11. századi eredetű körkápolnáról. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István a bizánci császártól kapott.
A román stílusú, 10–11. századi eredetű körkápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították. Ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Búcsújáróhely volt, Luxemburgi Zsigmond is megfordult itt 1401-ben.
Programjaink
18:00 – 23:00 félóránként
Tárlatvezetések 18 órától a Szent György-kápolnában
Az 1109–1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről, a 10–11. századi eredetű körkápolnáról. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István a bizánci császártól kapott. A román stílusú, 10–11. századi eredetű körkápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították. Ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Búcsújáróhely volt, Luxemburgi Zsigmond is megfordult itt 1401-ben.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Gizella-kápolna
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostolfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak.
Az alsó kápolna a késő Árpád-kori egyházi művészet legkiemelkedőbb alkotása. Itt végezték az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítást.
Programjaink
18:00 – 23:00 félóránként
Tárlatvezetések 18 órától a Gizella-kápolnában
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostolfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az alsó kápolna a késő Árpád-kori egyházi művészet legkiemelkedőbb alkotása. Itt végezték az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítást.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Szent Imre piarista és helyőrségi templom
A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképeket Rudolf Steiner készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a Piarista Gimnázium és Rendház mellé építették. Kiállítóterében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti kiállításokat rendez.
Programjaink
Freskós Gelence című fotókiállítás
MUDRÁK ATTILA fotóművész és UDVARHELYI NÁNDOR, a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója kiállítása
Erdély délkeleti szögletében, a nyugati és keleti kereszténységet, kultúrát és szellemiséget elválasztó Kárpátok kanyarulatánál terül el Felső-Háromszék medencéje. A vidék Kézdivásárhely központtal magában foglalja a történeti Kézdiszék településeit, ezek között a legnagyobb a négyezerötszáz lakosú Gelence. Lakói a hazánkat és a keleti határainkat évszázadokon keresztül hősiesen védő székelyek. Szent László tiszteletére szentelt Árpád-kori templomukban a szent lovagkirály legendájának legteljesebb ábrázolása, a Szent László-legenda falképciklusa, Krisztus szenvedéstörténete, a Passió, Szent Jakab apostol legendája, az Utolsó ítélet és Alexandriai Szent Katalin története látható. E csodálatos ékszerdoboz kincseiből, értékeiből ad ízelítőt a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítása a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.
Az időszaki kiállítás 2016. május 8-tól 2016. szeptember 10-ig, hétfő kivételével naponta 10–17 óráig látogatható.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Tejfalussy-ház
A vár barokk újjáépítésének időszakában, 1772-ben, a Tejfalussy éneklőkanonok által építtetett palota 1985 óta ad otthont a Veszprémi Érsekség egyházművészeti múzeumának, a magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 7000 műtárgyból álló gyűjteményének. Az egyházi kincstár gyűjteményét reneszánsz és barokk liturgikus ötvöstárgyak, faszobrok, grafikák mellett, Vetési Albert püspök 15. századi, Velencében készült miseruhája, koronázási ajándékok, Mindszenty József veszprémi püspök tárgyai gazdagítják. A Gyűjtemény a firenzei Andrea del Sarto és a velencei Veronese műhelyében készült festményeket, gazdag metszet- és textilgyűjteményt, a magyar koronázási palást 1867-ben készült bécsi másolatát, az orosz és a szerb ikonművészet és a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit őrzi. Gazdag kelet-ázsiai, oszmán-török és arab gyűjteménye.
A Veszprémi Főegyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, épített környezetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár, Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja.
Programjaink
18:00 – 23:00
Tárlatvezetések óránként 18 órától: Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítása a háború borzalmaiban a lelkeket és a testeket megmenteni próbáló tábori lelkészekre, orvosokra, ápolókra, betegápoló szerzetesekre, a test- és lélekgondozásra irányítja a figyelmet.
Megismerkedhetünk a protestáns, görögkeleti, görögkatolikus és római katolikus felekezetű tábori lelkészek, a tábori imám és a tábori rabbi pasztorációs tevékenységével. A lelkészek a temetések elvégzése és a halotti anyakönyvek kiállítása mellett imát mondtak a sebesültekért és a haldoklókért a kórházvonatokon, misét a katonai kórházak kórtermeiben, lövészárkokban, zord időjárási körülmények között, reményt adtak és nyújtották a Feltámadás örömhírét a háború húsvétjain a katonáknak.
A kiállítás a K. u. K. és a magyar hadsereg jól szervezett egészségügyi rendszerét is bemutatja, a helyőrségi kórházak, csapatkórházak, tábori kórházak, tartalékkórházak, járványkórházak, a honvédségi helyőrségi és hadikórházak, honvédkórházak, kisegítő kórházak rendszerét. A sebészet és bakteriológia robbanásszerű fejlődésére is kitér: az oltóanyagok, a röntgendiagnosztika, a plasztikai sebészet és a vérátömlesztés eredményeire.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Érseki Palota
Az Érseki Palota Koller Ignác püspök megrendelésére, az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján, 1765–1776 között épült. Termeit Johann Cymbal freskói, Rubens-, Tiziano-, Caravaggio-festmények nyomán készített rézmetszetek, koronázási ajándéktárgyak, az Erzsébet királyné fogadására készített gyöngyházintarziás ülőgarnitúra, és az empire bútorművészet remekei díszítik.
Programjaink
15:30 - 16:00
film
IV. Károly király és Zita királyné koronázásának filmfelvételei
Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
35 perc | Uher filmgyár (Uher Film Studio), 1912–1918, Budapest | Kino-Riport (Kino Report), 1913–1916, Budapest | Rendező: Balogh Béla
Operatőrök: Polik Dezső | Virágh Árpád | Illés Jenő /Eugen Illes/ | Bécsi József | Fodor Aladár | Uher Ödön
16:00 - 16:45
előadás
Maczó Ferenc történész előadása: Az utolsó magyar uralkodókoronázás. 1916. december 30. – Boldog IV. Károly király és Zita királyné koronázásának centenáriuma
Az első világháború harmadik évében, 100 évvel ezelőtt és négy évvel a tragikus békediktátum előtt, látványos külsőségek közepette búcsúzott az ezeréves Magyar Királyság. A veszprémi püspök évszázadok alatt megőrzött királyné-koronázási jogát 1916. december 30-án, IV. Károly király és Zita királyné koronázásán gyakorolhatta utoljára. A királyné koronázó főpapja a kor önzetlen, áldozatkész, nagyformátumú egyénisége, báró Hornig Károly veszprémi püspök volt.
17:00 - 18:00
zene
Az MH Légierő Zenekar koncertje
A Magyar Honvédség Légierő Zenekarának koncertje történelmi környezetben. Vezényel: Katona János alezredes
18:00 – 23:00 óránként
tárlatvezetés
Tárlatvezetések 18 órától: Magyar királynék és koronázó püspökök – Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című kiállítás
Az Érseki Palota Koller Ignác püspök megrendelésére, az Esterházyak építésze, Fellner Jakab tervei alapján, 1765–1776 között épült. Termeit Johann Cymbal freskói, Rubens-, Tiziano-, Caravaggio-festmények nyomán készített rézmetszetek, koronázási ajándéktárgyak, az Erzsébet királyné fogadására készített gyöngyházintarziás ülőgarnitúra, és az empire bútorművészet remekei díszítik.
Idén a Magyar királynék és koronázó püspökök – Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné emlékezete – Az utolsó király- és királyné-koronázás centenáriuma – 1916–2016 című kiállítás tekinthető meg.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Szent György-kápolna
Az 1109–1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről, a 10–11. századi eredetű körkápolnáról. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István a bizánci császártól kapott.
A román stílusú, 10–11. századi eredetű körkápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították. Ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Búcsújáróhely volt, Luxemburgi Zsigmond is megfordult itt 1401-ben.
Programjaink
18:00 – 23:00 félóránként
Tárlatvezetések 18 órától a Szent György-kápolnában
Az 1109–1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről, a 10–11. századi eredetű körkápolnáról. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István a bizánci császártól kapott. A román stílusú, 10–11. századi eredetű körkápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították. Ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. A kápolna káptalanterem is volt, sőt egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt. Búcsújáróhely volt, Luxemburgi Zsigmond is megfordult itt 1401-ben.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Gizella-kápolna
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostolfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak.
Az alsó kápolna a késő Árpád-kori egyházi művészet legkiemelkedőbb alkotása. Itt végezték az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítást.
Programjaink
18:00 – 23:00 félóránként
Tárlatvezetések 18 órától a Gizella-kápolnában
A Robertus püspök által építtetett legkorábbi gótikus magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi bizánci stílusú apostolfreskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak, boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az alsó kápolna a késő Árpád-kori egyházi művészet legkiemelkedőbb alkotása. Itt végezték az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítást.
Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – Szent Imre piarista és helyőrségi templom
A klasszicista stílusú, Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelt templom szentélyének falait Bucher Ferenc, a mennyezeti freskókat Szirmai Antal, az oltárképeket Rudolf Steiner készítette. A templomot az 1711-ben Veszprémbe települt piaristák korszerű oktatási és szellemi központja, a Piarista Gimnázium és Rendház mellé építették. Kiállítóterében a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyházművészeti kiállításokat rendez.
Programjaink
Freskós Gelence című fotókiállítás
MUDRÁK ATTILA fotóművész és UDVARHELYI NÁNDOR, a Kárpát-medencei magyar emlékek kutatója kiállítása
Erdély délkeleti szögletében, a nyugati és keleti kereszténységet, kultúrát és szellemiséget elválasztó Kárpátok kanyarulatánál terül el Felső-Háromszék medencéje. A vidék Kézdivásárhely központtal magában foglalja a történeti Kézdiszék településeit, ezek között a legnagyobb a négyezerötszáz lakosú Gelence. Lakói a hazánkat és a keleti határainkat évszázadokon keresztül hősiesen védő székelyek. Szent László tiszteletére szentelt Árpád-kori templomukban a szent lovagkirály legendájának legteljesebb ábrázolása, a Szent László-legenda falképciklusa, Krisztus szenvedéstörténete, a Passió, Szent Jakab apostol legendája, az Utolsó ítélet és Alexandriai Szent Katalin története látható. E csodálatos ékszerdoboz kincseiből, értékeiből ad ízelítőt a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállítása a Szent Imre piarista és helyőrségi templomban.
Az időszaki kiállítás 2016. május 8-tól 2016. szeptember 10-ig, hétfő kivételével naponta 10–17 óráig látogatható.
|
|
