Ötödik éve rendezi meg az Országos Széchényi Könyvtár havonta jelentkező irodalmi-kultúrtörténeti programsorozatát, a KönyvTÁRlatot. Az idei tematikus évad továbbra is csütörtök esténként jelentkezik, amikor az érdeklődők egy felkért neves szakértő előadását hallhatják, amit a témát további árnyalatokkal gazdagító művészi produkció (színházi est, koncert, performansz, stb.) követ.

Minden esthez Könyvtárunk gyűjteményéből válogatott, igazi ritkaságokból összeállított csemegéket, csak ezeken a napokon látható mini-tárlat keretében mutatunk meg, mely dokumentumok az adott téma irodalmába is mélyebb bepillantást nyújtanak.

A propaganda bizonyos nézetek elterjesztésére, részben azok védelmére szolgál, és – közvetetten vagy nyíltan, például a cenzúra által – szoros kapcsolatban áll a világnézeti és esztétikai ízlésformálással, a művészeti és oktatási kánonok kérdéskörével is. Minden képletes kánon a maga értékelvét kívánja továbbhagyományozandó eszmeként, fennkölt minőségként tárgyiasított formában továbbadni.

A propaganda megszületésének, első időszakának a késő középkort és a kora újkort tekinthetjük, amikor egyrészt létrejött egy korábbinál szélesebb világi értelmiségi réteg, másrészt megjelent a könyvnyomtatás, mint az egyik legmeghatározóbb szellemi technológia. A nyomtatott röplapok, pamfletek és az első újságok révén tömegek véleményének formálása vált lehetővé. Ekkortól, s főképp majd a 20. század legelejétől beszélhetünk a modern propaganda igazi térnyeréséről, mind ideológiai, mind kereskedelmi propaganda szintjén, amikor a nyomtatás (könyv-, sajtó- és kereskedelmi plakát!) mellett a tömegkommunikáció új eszközeit is felhasználják.

Politika, művészet, média, kereskedelem – a különböző propagandatípusok és eszközök egyaránt az érzelmek, személyes érdekek, vagy éppen a közösségi félelemre való rájátszás révén érik el céljukat. Van-e kiút?
Maradhatunk-e függetlenek? „Észre sem vesszük, hogy álmaink és vágyaink, hiúságunk és félelmeink sebezhetővé, kiszolgáltatottá tesznek bennünket. Politikusok, hittérítők és üzletemberek évezredek óta tudják, amit mi persze körömszakadtig tagadunk, hogy viselkedésünket nem a józan ész, hanem az érzelmek irányítják” – mondja Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár, akinek évadnyitó előadásával indítjuk útjára sorozatunkat. Megkíséreljük átfogóan feltárni A propaganda anatómiájá-t, áttekintve, hogyan alakultak az évszázadok során, melyek a propaganda, a meggyőzés taktikái, és hogyan védekezhetünk ellenük? Ezekre a kérdésekre keresve a választ, széles spektrumú, globális folyamatoknak az elemző bemutatására vállalkozik tehát idei tematikus sorozatunk nyolc izgalmas est keretében, a rendelkezésre álló időkeret határai miatt a propaganda 20. századi jelenségeinek vizsgálatára fókuszálva.


PROGRAM:


Nézünk, mint a moziban

16.30 - Film és ideológia/Vágott változat: Réz András filmesztéta előadása

Milyen viszonyban áll egymással a hatalom és a művészet? Egyáltalán van-e közük egymáshoz? Kell-e, hogy közük legyen?

A magyar film története ebből a szempontból különösen izgalmas. Van, amikor vagy tilos, vagy kötelező. Van, amikor a hatalom tilt-tűr-támogat. Van, amikor összekacsintanak, haragszomrádot játszanak, flörtölnek. Van, amikor a hatalom megelőző cenzúrát alkalmaz. És van, amikor csupán megtorló cenzúrát, vagy éppen csak belenyúl egy kicsikét. Van, amikor a hatalom csak arra vágyik, hogy szeressék. Vagy féljenek tőle. „Amikor meghallom azt a szót, hogy kultúra, kibiztosítom a Browningomat” – hangzott el Hanns Johst Schlageter című drámájában 1933-ban, amelyet a szerző Hitler 44. születésnapjának tiszteletére írt.

Mi, nézők pedig csak nézünk, mint a moziban… Beszélgessünk egy kicsit a hatalom és művészet színeváltozásairól, a flörtölés és szakítás technikáiról az 1940–1960 között készült magyar filmek kapcsán.

17.30 - A Góbi Rita Társulat bemutatja: Memento mori tánc road movie

Filmművészet, élő zene és kortárs tánc fúziója a Góbi Rita táncos, koreográfus és társulata által alkotott, az est tematikájához készült kivételes produkció. A művész ihletforrásai Kelet-Közép Európa memento moriként fennmaradt épületei és az emlékezet által őrzött női sorsok. A jellegzetes építészeti formák síkjai, terei, vonalai, perspektívái a mozdulatok, a tánc részeivé válnak, tisztelgéssé a nők előtt, akik szemtanúi és alakítói történelmünknek. Film és élő tánc egymásba fonódik, ahogyan az emlékezet és az idő.

Az előadás alapját képező táncfilmet a nagyközönség korábban többek között Athénban, Prágában, Utah-ban láthatta.

Kamaratárlat –„Fénylegyező” – a mozgókép paloták és az 1940–1960 közötti magyar film korszakát megidéző plakátokat, újságot, műsor-közlönyt válogattunk gyűjteményünkből. Középpontban: Babits Mihály Mozgófénykép című, a Nyugat 1909. 1. számában megjelent versének eredeti kézirat-töredéke. A tárlat részeként levetítjük a 2x2 néha öt című film főszereplőjével, Zenthe Ferenccel és az alkotókkal készült rövid interjút.