Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Beadási határidő: 2016.04.30.
Kiíró: 
Budapesti Történeti Múzeum
szakmai felhívás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Indul a második idegenvezető kurzusunk. Ezúttal is várjuk a tudományos ismeretekre éhes, eladható tudást kereső partnereinket a Budapesti Történeti Múzeum és a Szembenézés Alapítvány, tudósok vezetésével zajló interaktív programjára. Felfedezni az Európában egyedülálló, illetve világviszonylatban is ritka középkori történelmi-kulturális örökséget, a királyi palotát, a gótikus szobrokat, a Mátyás templomot és a zsidó városnegyedeket.

Miért a középkor?

A középkor bemutatása az idegenvezető legnehezebb feladatai közé tartozik, hiszen kevés a tárgyi és írásos emlék, a viszonylag épen maradt épület vagy épületrész, művészi alkotás. És bár az utóbbi negyed-fél évszázad komoly kutatási eredményeket hozott, kevés a korszakkal foglalkozó, korszerű ismereteket nyújtó, könnyen hozzáférhető és felhasználható publikáció. Ugyanakkor sok a legenda és a tévhit.

Miért a Budai Vár?

Itt mutatható be leginkább plasztikusan a középkor, hiszen itt vannak a korra leginkább jellemző – az újkeletű kutatások eredményeképp kézzelfogható közelségbe került – műtárgyak, egyéb emlékek.

Miért ez a négy téma?

Választott témáink – a középkori királyi palota, a gótikus szobrok, a ma Mátyásnak nevezett templom és a zsidó negyedek – nemcsak az új tudományos eredmények fényében érdekes új kontextus megismerése miatt izgalmasak, hanem mert szakmai körökben is sokak előtt ismeretlen ezek autentikus története, egyik-másiknak pedig a puszta létéről sem tudnak. A régóta ismert teóriákat sok ponton megdöntő, legújabb kutatások az idegenforgalmi képzésben sem jelennek meg maradéktalanul. Pedig a vendégeknek megmutatni érdemes, európai viszonylatban is egyedülálló, sőt világviszonylatban is kiemelkedő a Budai Vár történelmi-kulturális öröksége.

Részletesebben a témákról

A középkori királyi palota alig fél évszázada nyílt meg a nagyközönség előtt, de kiállításra alkalmas csak két évvel ezelőtt lett. A Rostás Péter és munkatársai által a világ sok tájáról előbányászott korabeli bútorokkal, egyéb berendezési és használati tárgyakkal, akkorra vált lehetővé az Európában egyedülálló enteriőr igényes kialakítása és bemutatása. A bútorok, berendezési tárgyak és a hely feldolgozása még most sem fejeződött be, mégis lenyűgöző, ami itt látható. De érdekes maga a történet is, ahogyan végbement a középkori királyi vár rekonstruálása és érdekes a lehetséges folytatás is.

Az 1975-ben egy pincéből előkerült gótikus szobrok (Zolnay László felfedezése) világviszonylatban egyedülállóak. A helyreállított leletek – a korszak legmagasabb színvonalú szobrászati emlékei – segítségével életre keltett királyi udvar a valamikori királyi kőfaragó műhelyt is idézi, és sokat elmond a korról. A turista nem igen találkozhat hasonlóval sem másutt.

A Mátyás templomra is másképpen nézhetünk rá. A január elején zárult kiállítás új arcát mutatta meg a XIII. század derekán Budavári Plébániatemplom néven alapított (csak a XIX. század óta Mátyás templomként ismert) épületnek. Az előkerült rengeteg, eddig ismeretlen tárgy, más emlék, szinte átírta a hely sokáig ismert történetét, melyet nagyrészt már ezen a kiállításon (mások mellett Deklava Lilla és Rákossy Anna munkája nyomán) megismerhetett a nagyközönség. Remélhetőleg a kurzus idején már az új, eredetileg márciusra tervezett kiállításban is kalauzolnak a szakértők.

A Vár kockakövei alatti zsidó városnegyedekről az ott lakók többsége sem tud, holott a XIII. század derekától, a Mátyás templommal körülbelül egy-időben épült zsinagóga állt a stratégiai fontosságú várkapuban (amelynek Végh András kutatása nyomán, alig több mint egy évtizede tudjuk a helyét). A Zolnay László nevéhez is kötődő második zsinagóga megtalálása (és ismételt betemetése) után fél évszázaddal, a középkori zsidó múlt további emlékeit is napvilágra hozta a BTM feltárása, azonban egy rituális helyet kivéve, a második zsinagógához hasonlóan, ezek is újra föld alá szorultak, láthatatlanok maradtak. Az örökségnek a helyét sem jelzi semmi, holott óriási értéket képviselő, európai viszonylatban egyedülálló kincsekről van szó. A BTM kutatói által végzett feltárások révén ez a közelmúltig ismeretlen építészeti és tárgyi örökség is témánk.

A kurzuson ötször öt órát töltünk együtt elméleti és gyakorlati képzéssel, valamint konzultációval 2016. május 5-én, 12-én, 19-én, 26-án és június 2-án, csütörtökönként 09.00-14.00 óra között, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában és a Budai Várban.


Részletes információ és jelentkezés: http://szembenezes.net/az-ismeretlen-kozepkori-budavar-2.php, levélcím: varseta2015@gmail.com

A képzés ideje: 2016. május 5 – június 2.


Figyelem!

A képzésben résztvevők száma korlátozott!

A jelentkezéseket a befizetések sorrendjében fogadjuk el. Ha az előjegyzésről szóló értesítést követő három napon belül nem történik befizetés, az előjegyzést töröljük és a következő jelentkező számára nyitjuk meg a lehetőséget.

Elegendő számú jelentkezés esetén, az újonnan jelentkezők várólistára kerülnek. Erről is értesítést küldünk, mint ahogyan arról is, ha felszabadul hely.