Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.10. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.10. - 2020.08.12.
Eger
2020.08.10. - 2020.08.11.
Fehérvárcsurgó
2020.08.10. - 2020.08.14.
Debrecen
2020.08.10. - 2020.08.14.
Szentendre
2020.08.10. - 2020.08.14.
Veszprém
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.08. - 2020.08.08.
Gyula
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
2020.07.15. - 2020.08.04.
Herend
Városi Múzeum - Nagyatád
A múzeum bejárata
Cím: 7500, Nagyatád Széchenyi tér 2.
Telefonszám: (82) 352-028
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: H-P 9-12, 13-17, Szo 14-17
XI.1-III.31.: H-P 9-12, 13-16
1996. április 26-án, Nagyatád várossá nyilvánításának 25. évfordulóján avatták fel a Városi Múzeumot. (Az intézmény nem önálló, a nagyatádi Művelődési Ház szakfeladataként működik, igazgatásilag és gazdaságilag is oda tartozik.)

A város legújabb kulturális intézménye dr. Mike Imre, egykori közjegyző családi házában kapott helyet, amely az 1920-as évek végén épült, s a város központjában, a Széchenyi téren áll (régi nagyatádiak a mai napig is csak "Mike-ház"-ként emlegetik).

Az épület az 1950-es évek elejétől a honvédség tulajdonában volt; az önkormányzat 1995-ben megvásárolta, és az új funkciónak megfelelően. alakíttatta át A ház eredeti, külső formáját, ízléses, szép homlokzatait visszaállították, s így az nagyszerűen illeszkedik a tér régi (és éppen most megújuló) polgári házai sorába. Gyönyörű környezetet biztosít számára a szemben lévő park hatalmas gesztenyefáival, s a ház mögött kialakított fás-bokros kert.

A múzeum alapításának a gondolata és maga a tárgyi gyűjtemény megalapozása is az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor a helyi kollégiumban, a tanulók bevonásával néprajzi gyűjtőmunkát indítottak el. Az összegyűjtött tárgyakból a kollégium padlásán kiállítást rendeztek, s a "padlásmúzeum" csaknem két évtizeden át látogatható volt. Az ott felhalmozott jelentős számú (és az 1990-es évektől egyre inkább kallódó, helye-nincs) gyűjtemény, valamint a városlakók többségének határozott kívánsága indokolta egy olyan intézmény kialakítását, ahol mindez megőrizhető, bemutatható és tovább bővíthető.

Az alapítás évében 1427 db tárgyat leltároztak be, és a gyűjtemény azóta is, évről évre gyarapszik. Mára 9000-nél több tárgyat, dokumentumot, fényképet stb. számlál a gyűjtemény, amelynek döntő többsége ajándékozás révén került a múzeumba.

A múzeum alapvető feladatköre, hogy gyűjtse a Nagyatád és környéke történetére vonatkozó dokumentumokat, fotókat és tárgyakat. A gyűjtemény történeti, néprajzi és képzőművészeti szakgyűjteményekre bontható.

A történeti anyagban legjelentősebbek azok a tárgyak és dokumentumok, amelyek a hajdani nagyatádi iparosok és gyárak működéséről tájékoztatnak. Figyelmet érdemelnek a törvényhatósági, oktatás- és egyháztörténeti emlékek, az egyesületek, körök dokumentumai, a kultúrtörténeti emlékek.

Ipartörténeti gyűjteményünk többségében a helyi mesterek, valamint a korabeli gyárak, üzemek dokumentumait, műhelyfelszereléseit és termékeit őrzi (köteles, cipész, asztalos, kovács, szabó, cukrász-mézeskalácsos, kádár, székes-esztergályos, illetve zsinór- és paszomántgyár - a mai fonalgyár elődje -, konzervgyár, malmok, nyomda stb.). Nagyatád a 19-20. század fordulóján a dél-somogyi térség kiemelkedő közlekedési, közigazgatási és kereskedelmi csomópontja volt. A pezsgő életű település kereskedelmi, banki világát, a város fürdőkultúráját fotók, képeslapok, a korabeli sajtó, hirdetések, cégérek és különböző emléktárgyak idézik fel.

Nagyatád történeti fejlődése során kialakult (s lényegében a mai napig megőrzött) jellegzetessége gazdasági életének kettőssége: a városközpontban az ipari és kereskedelmi tevékenység volt a jellemző, míg a peremterületeken a mezőgazdaság. A mezőgazdaságból élő népesség, a parasztság gazdasági tevékenységének, életmódjának emlékeit őrzi a néprajzi gyűjtemény: gazdasági és háztartási eszközöket, valamint a lakáskultúra, öltözködés, díszítőművészet tárgyait és dokumentumait.

Képzőművészeti anyagunk gerincét a Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepen készült kisplasztikák, és a szoborparkban rendezett nemzetközi művészeti szimpozionok fotódokumentációs anyaga alkotja. Nemrégiben bővült a gyűjtemény a nagyatádi származású Ágoston Vencel (1895-1946) festőművész jelentős grafikáival és festményeivel.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A kiállításon belül két vitrinben kapott helyet a 2002-es bodvicai (Nagyatád déli városrészében zajlott) régészeti ásatás leletegyüttese. Ez volt az első komoly régészeti feltárás a város területén. Az ásatás során egy Mátyás korabeli, kerek alaprajzú templom (rotunda) maradványai és különböző sírleletek kerültek elő. A templom formája nagyon különlegesnek számít az adott korban, akkor ugyanis már nem volt jellemző a kör alaprajz. tovább