Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.08. - 2024.10.08.
Szentes
2024.10.05. - 2024.10.05.
Kaposvár
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.09.27.
Budapest
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: H-Szo 10-16
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Mohács népi agyagművességét elsősorban a feketekerámia tette híressé Magyarországon. A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipa gyártók mellett, legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak. 1718-ban közösen alapítottak céhszervezetet, 1803-tól azonban a korsósok már önálló céhben működtek. A mázatlan fekete edények - korsók, kanták-bendisek, mozsarak, víz- és tésztaszűrők - százait egykor főleg a Dunán szállították a hazai piacokra és a Balkánra. tovább
Részlet a kiállításból
Kolbe Mihály 1907. augusztus 9-én született Légrádon. Aba Novák Vilmos és Patkó Károly körében kezdett el képzőművészettel foglalkozni. 1925-1931 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Glatz Oszkár tanítványaként 1926-ban Olaszországban, 1931-ben Párizsban járt tanulmányúton, majd Mohácsra költözött. 1933-ban elnyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíját, mellyel a következő évben három hónapos itáliai tanulmányutat tett. tovább
Horváth női és férfi viselet
Mohácson a magyar néprajzi csoportok és a nemzetiségiek békésen megfértek egymással anélkül, hogy keveredtek volna egymás közt. A különböző nyelvek és kultúrák kihívást is jelentettek az itt élők számára: mindenki a maga kultúráját hangsúlyozta, a saját hagyományait őrizte, nem a másik rovására, hanem egymás épülésére. A soknemzetiségű város népviseleteit mutatja be a kiállítás a századfordulótól a hagyományos paraszti életforma végleges felbomlásáig. tovább
Részlet a kiállításból
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női, cifra bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. tovább