Eseménynaptár
2017. november
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2017.11.19. - 2017.12.17.
Szombathely
2017.11.18. - 2017.12.22.
Debrecen
2017.11.17. - 2018.02.18.
Budapest
2017.11.14. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.11. - 2017.12.11.
Kecskemét
2017.11.09. - 2017.12.31.
Budapest
2017.11.08. - 2018.01.07.
Budapest
2017.11.03. - 2017.12.15.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2017.10.30. - 2017.11.30.
Kecskemét
2017.10.27. - 2017.12.21.
Ebes
2017.10.22. - 2017.12.31.
Debrecen
2017.10.11. - 2017.12.31.
Komló
2017.09.29. - 2017.12.21.
Kismaros
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
Balatoni Múzeum - Keszthely
Balatoni Múzeum
Cím: 8360, Keszthely Múzeum u. 2.
Telefonszám: (83) 312-351, (83) 511-335
Nyitva tartás: K-Szo 9-16
A XIX. század utolsó évtizedében, a millennium előkészületeinek jegyében vetődött fel egy balatonvidéki múzeum létrehozásának gondolata. Keszthelyen Csák Árpád szolgabíró és Lovassy Sándor akadémiai tanár voltak a múzeum ügyének legfőbb pártolói. 1897 júniusában alakult meg a Balatoni Múzeum-Egyesület, mely ténylegesen 1898. augusztustól, az alakuló közgyűléstől és az első letét felajánlásától számította fennállását.

Csák Árpád régészeti gyűjteményét a volt Gazdasági Tanintézet Fő téri épületének néhány bérelt helyiségében állították ki. Létrehozták a természettudományi osztályt, elkezdődött a könyvtári állomány gyarapítása, Sági János pedig a néprajzi gyűjtemény alapjait vetette meg.

A múzeumalapítók a pénzügyi források biztosítása érdekében rendszeresen fordultak a megyei, városi hatóságokhoz körlevelekkel, melyekben a múzeum és a gyűjtőmunka támogatására szólítottak fel. A szakosztályok fejlesztését az évente érkező államsegélyek tették lehetővé. Az anyagi feltételeknek köszönhetően Csák Árpád többek között Fenékpusztán, Alsópáhokon, a dobogói mezőn, Újmajorban és Balatonhídvégen folytathatott ásatásokat. A múzeum önálló telket is kapott a Kossuth u.-Balaton u. sarkán, s elkészültek az első épülettervek is (1905 ill.1907-ben).

1913-ban a régiségtár állománya 9485, a néprajzi táré 4254, a tájrajzi gyűjteményé 806, a természetrajzi gyűjteményé pedig 3528 darab volt. A könyvtár 3630 könyvvel rendelkezett. Az I. világháború alatt a gyarapodás csekély mértékű volt, a hadtörténet viszont ekkortól vált önálló részleggé.

Az 1920-as években végre sikerült fedél alá hozni a múzeumot. 1925-28 között épült fel az egykori hercegi telken a neobarokk épület, Györgyi Dénes tervei szerint. A belső munkálatok ugyan még az 1930-as évek végéig elhúzódtak, ennek ellenére 1935-ben a gyűjteményeket már beköltöztették a múzeum falai közé. Elsőként a természettudományi kiállítás nyílt meg, később a régészeti anyagot mutatták be.

A sümegi Darnay Múzeummal való egyesítés (1936) folytán jelentősen bővült az állomány, de az új szerzemények nem kerültek közönség elé. Napirenden volt ugyanis a megnövekedett múzeum államosítása: erre azonban csak 1949-ben került sor.

Most a II. világháború állta útját a további fejlesztéseknek. A múzeum igazgatója 1941-ben Dornyay Béla lett, s megkezdődött egy nagy komplex kiállítás szervezése, de a háborús viszonyoknak köszönhetően ez abba is maradt. A hadikórháznak csakúgy helyet kellett biztosítani, mint a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ládáinak, melyeket a keszthelyi és a sümegi becsomagolt anyaggal együtt 1945 márciusában vonatra raktak, s a zalaegerszegi vasútállomáson bombatámadás semmisítette meg a pótolhatatlan értékeket szállító szerelvényt.

A kiürült múzeum hasznosítására különböző tervek születtek, de véglegesen csak az államosítás és az 1949-ben - még nagyrészt kölcsönzött tárgyakból létrehozott - állandó kiállítás szilárdította meg helyzetét. Ettől kezdve a múzeum újra fejlődésnek indult.

Csalog József (1949-1951) és Gaál Károly (1951-1956) irányítása alatt kezdődött el a szakleltárkönyvek vezetése és a háborús veszteség utáni gyűjtőmunka - mindahány szakágban. 1962-tól 1979-ig a Veszprém megyei múzeumi szervezet részeként, Sági Károly régész igazgatósága alatt (1956-1979) szakmuzeológusokkal bővült az alkalmazottak köre. Az 1967-ben megnyílt állandó kiállítás már a múzeum saját anyagára építhetett.

1979-ben, Keszthely Zala megyéhez való visszacsatolásával új korszak kezdődött. 1980-1986 között az épület műszaki korszerűsítése és felújítása zajlott le, 1986-tól pedig új, komplex kiállítás mutatja be a Balaton és környékének életét. Müller Róbert vezetésével a múzeum fontos tudományos kutatóhellyé vált, nemzetközi kapcsolatokkal. A számos, különböző profilú időszaki kiállítás sok látogatót vonz, a szakgyűjtemények gyarapodása pedig többségében folyamatosnak mondható; jelenleg az összállomány eléri a 380 000 darabot.
Állandó kiállítások
Szőlőtőkére feszített Krisztus
A XIV-XVIII. századi keszthelyi és Keszthely környéki faragványok már többnyire az egyszerű, szabványos mestermunkát képviselik; részben egyházi épületekhez, részben pedig kúriákhoz, földesúri lakóhelyekhez készültek. A nyíláskereteléseken és boltozati záróköveken túl igazi különlegességnek számítanak a domborműves, feliratos darabok, mint például a szőlőtőkére feszített Krisztus vagy a Festeticsek egyik malmának építési felirata. tovább
Részlet a kiállításból
A Balaton melléke is részévé vált az ókori Pannonia provincia út- és településhálózatának. A falusias telepek és villagazdaságok életéről a mészkőből, homokkőből ill. márványből készült feliratos és faragott kőemlékek tanúskodnak. A középkor és az újkor századai során gyakran másodjára is felhasználták őket építkezések alkalmával, és így maradhattak ránk. Az I-III. századi síremlékek - sztélék, sírépítmények - feliratos tábláit mitológiai jelenetekkel, állatalakokkal, növényi motívumokkal vagy az elhunytak domborműves portréjával díszítették. tovább
Halápy János: Színes vitorlások, 1958
Az 1930-as évektől nyarait Balatonfüreden töltötte: arcképeket is festett, de fő témái mindvégig a Balaton és a virágcsendélet maradt. A tó mediterrán jellegű környezete, a víz és a levegő változatos fényekben, színekben jelennek meg festményein. Különleges technikája révén egymás mellé helyezett egyszínű vonalkákból, foltokból áll össze a kép. Nem véletlen tehát, hogy Halápy az "ezerarcú Balaton festője" néven vált ismertté. tovább
A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket... A kiállítás is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, csomópontokba szervezve, fejezetek formájában. Nem akarunk mindent elmondani a Balatonról (ezt sugallja a kiállítás alcíme is), de szeretnénk bemutatni azokat a főbb jellemzőket, amelyek által a tó és annak története megismerhető. A tárlat tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét. tovább