Mórágy települést az 1720-as években érték el az első rheinpfalzi és hesseni német bevándorlók, akik megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait is. A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával viszont Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A II. Világháború idején a Volksbund és az SS megjelenése vihart kavart a mórágyi lakosság köreiben. A háború és a "malenkij robot" megtizedelte a lakosságot.

A Mórágyi Helytörténeti Gyűjtemény az "Első Mórágyi Hengermalom" épületében található, ahol három szinten összegzik Mórágy múltját a "tűzkődombi" csiszolt kőkori embertől a helyi sváb viseletig.