Eseménynaptár
2022. augusztus
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.14. - 2022.08.14.
Budapest
2022.08.13. - 2022.08.13.
Szombathely
2022.08.13. - 2022.08.18.
Veszprém
2022.08.13. - 2022.09.26.
Verőce
2022.08.12. - 2022.08.12.
Budapest
2022.08.12. - 2022.08.12.
Kecskemét
2022.08.12. - 2022.08.14.
Fülek
2022.08.11. - 2022.08.11.
Gyula
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.11. - 2022.08.11.
Budapest
2022.08.09. - 2022.09.18.
Budapest
2022.08.05. - 2022.09.06.
Budapest
2022.07.28. - 2022.08.28.
Szeged
2022.07.28. - 2022.12.31.
Budapest
2022.07.17. - 2022.08.17.
Szécsény
2022.07.16. - 2022.08.16.
Balatonboglár
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
2022.07.13. - 2022.08.28.
Budapest
Vörsi Talpasház - Vörs
A múzeum épülete
Cím: 8711, Vörs Dózsa György utca 17.
Telefonszám: (88) 555-291
Nyitva tartás: V.1-IX.30.: K-V 10-17
Télen, a vörsi betlehem időszakában a gondnok kinyitja a tájházat.
A Dózsa György utca Vörs mélyebb fekvésű, vizenyősebb részén húzódik. A faluban ez az Alszeg. Vörs szegényebbjei laktak itt valaha. Azok, akiknek pár hold földecskéje csak úgy tudta eltartani a családot, hogy a Kisbalatonra jártak felében, harmadában nádat aratni, meg az olasz borosüvegek befonásához keresett vörös tövű sást szedni. Innét kerültek ki a pákászok, csikaszok, halászok. Az itteniek faragták a balaton halászok bödönhajóit, ezeket az egyetlen tölgyfa törzsből készült csónakokat. A két utolsó bödönhajót Szabó János készítette 1897-ben a keszhelyi halászoknak.

Akinek megengedte az anyagi helyzete, az a magasabb fekvésű, szárazabb falurészbe, a Főszegbe költözött át. A több földnek és jobb módnak jóvoltából ott korszerűbb házakat kezdtek már építeni. A Főszegen lassan eltűntek a XVIII. század, XIX. század elejének világát idéző sövényfalú talpas házak. A két világháború közti időben az ünnepi mise után külön csoportban beszélgettek a főszegiek, külön - nagyobb csoportban - az alszegiek álldogáltak. A falunak ezt a vagyoni megoszlás szerinti merev tagozódását csak a felszabadulás mosta el.

Az egykori alszegiek vagyoni helyzete is megjavult. 1961-ben még hat öreg, füstöskonyhás talpas házat számolhattunk meg a Dózsa György utcában, ma a lebontott talpas házak helyén csinos, villának beillő, fürdőszobás házakat találunk. Talpas házunk utolsó gazdája 1971-ben kiköltözött az öreg, rogyadozó épületből. A lakatlan ház tovább bomlott és végleges pusztulásával számolhattunk már. Szerencsére az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal megvásárolta a talpas házat, gondoskodott műemléki helyreállításáról és fenntartásának költségeiről. 1978 nyarán, mikor a talpas ház helyreállítási munkája a vége felé közeledett már, a vörsiek országosan megszívlelendő példát mutattak.

Szétnéztek a házuk táján és mindazt, ami az egykori falusi ház berendezéséhez, életéhez tartozott, ajándékként hordani kezdték a talpas házba. A falusi ház első szobáját nem lakták: a család ünnepi ruháit, az eladólány kelengyéjét őrizték ott. Ott kapott szállást a ritka vendég, ott ápolták a család betegeit, s ott ravatalozták fel a halottakat. Az első szoba ágyait magasra vetették, hiszen a "magas ágy gazdagság". Ezen némi furfanggal segítettek is, mert két deszka jól megemelte az ágyneműt, az ágytakaró meg elfedte a jámbor csalást. A szalmazsákot - nevétől eltérően - sással tömték meg a vörsiek. A borotvaéles sáslevelek közé nem fészkelt be az egér! A mestergerendára kerültek azok a holmik, amiket óvni kellett a gyerekektől vagy az egerektől. Szappan, gyufa, biblia, kalendárium, adóív, tokba zárt borotva helye a mestergerendán volt, de arra akasztották az ünnepi csizmákat is. A szoba berendezése hitelesen őrzi a régi tisztaszobák, vagy első szobák hangulatát. A bölcső lényegében nem az első szobába való, de ha nem volt lakója, ott várta az újat.

A füstöskonyha nemcsak főzőhely, hanem a család nappali tartózkodási és munkahelye is volt. Ott étkeztek, erre utal a sarokpad és asztal. A rokka azt mutatja, hogy a meleg konyha munkavégzés helye is. A kemencén és a falra akasztva sorakoznak az egykori konyha kellékei, köztük a kemence padkájára állított tűz kutya. Vasnyársra szúrt húst sütöttek ezen. A konyhából nyíló kamrában találjuk a hatalmas lisztesládát. Általában félévenként ökrös szekérrel Keszthelyre jártak őrletni. Egy zsák liszt a ládába került, a többi a padlásra, mert ott nem dohosodott meg. A padláson kapott helyet az eladásra váró gabona is. A kamra gerendájáról lógott le a kenyértartó polc, kosárban állt a vöröshagyma, krumpli. Elfért ott a káposztáshordó, amit káposztástungnak neveztek a balatoni tájban.

A padláslétra, meg a ház körüli szerszámok helye is a kamrában volt. A hátsó szobában aludtak. A szoba melegét a konyhából fűtött szemes kályha adta, de a harmincas években takaréktűzhelyre cserélték át. Ez melegített is, meg sütni, főzni is lehetett rajta. Vörs élete szoros kapcsolatban volt és van a Kisbalatonnal. A talpasház hátsó szobájában a Kisbalatont bemutató kiállítást talál a látogató.

Az udvar közepén horgas kutat találunk. A deszkából ácsolt kútkávához támasztott horog hosszú nyélre ácsolt kampó. A vödröt erre akasztva merítették meg a kút vizében. A vörsi talpas ház csaknem két évszázad kemény, keserves paraszti életéről mesél, de természeti kincsünk, a Kisbalaton vízi világával is megismertetni a látogatót.

Dr. Sági Károly