Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.13. - 2019.12.31.
Miskolc
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Dornyay Béla Múzeum Bányászati Kiállítóhelye - Salgótarján
A történeti kiállítás épülete
Cím: 3100, Salgótarján Zemlinszky Rezső út 1.
Telefonszám: (32) 520-700, (32) 420-258
Nyitva tartás: IV.1-IX.30.: K-V 9-15
X.1-III.31.: K-V 10-14
A Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatósága, hasonlóan a többi iparághoz, létre kívánta hozni saját bányászati múzeumát a Városi Tanács, a Megyei Tanács és az Idegenforgalmi Hivatal összefogásával. A múzeum célja 1965-ben "egyrészt a nógrádi bányászat múltjának, történetének megőrzése és ismertetése, másrészt a jelenkori bányászat bemutatása" volt. A múzeum feladatául tűzte ki, a nógrádi szénbányászat még fellelhető relikviáinak, a bányászat termelőeszközeinek, valamint az elővájás és fejtés biztosítószerkezeteinek összegyűjtését és bemutatását.

1964 végén vált ismertté, hogy a városban föld alatti bányamúzeumot létesítenek. Faper Jenő bányamérnök, a soproni bányamúzeum igazgatója szerint "a tröszt és a mondott szerveket tiszteletreméltó elhatározásukban az a meggondolás vezette, hogy a felszabadulásunk óta óriási módon megnövekedett szocialista bányaváros valami ízelítőt tudjon adni több mint százéves bányászatából a városba érkező idegeneknek, elsősorban a tanuló ifjúságnak, melyet mind nagyobb tömegben ontanak a buszok, s mely - érthető módon - mind hangosabban követeli, hogy "bányát" láthasson".

Az egyetlen lehetséges helyszín az egykori központi bányakolónia területén található, s az 1951-ben megszűnt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt vágatrendszere volt. A felhagyás után a bányatérséget hosszú ideig a bányamentők használták, gyakorló pályákat alakítottak ki a szellőztetett és épségben lévő vágatrendszerben. Ennek egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára oly módon, hogy a mintegy 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerjen a bányáról és annak műszaki berendezéseiről.

1965. április 30-án nyitották meg - több évi előkészítő munka után - hazánk első (Európa második) föld alatti bányászati múzeumát több száz érdeklődő jelenlétében.

Itt szükséges megemlékeznünk azokról a szakemberekről - elsősorban Pothornik József vállalatigazgatóról, Dr. Faller Jenő soproni múzeumigazgatóról, Adorján Henrik gépészeti osztályvezetőról, Magyarfy Károly főmérnökről, dr. Bartkó Lajos geológusról, Liptay Jenő agrármérnökről, valamint Tóth Béláról -, akik kezdetektől fogva az ügy mellé álltak és segítették a múzeum megvalósulását. A bányamúzeum további fejlesztésében Zsuffa Miklós vezérigazgató, László Gyula főmérnök, Morvai Ernő vezérigazgató és Kicsiny Miklós múzeumvezető játszott jelentős szerepet. A technikai megvalósítás Cserjési Miklós főmérnök és helyettese, Nagy Sándor bányamérnök, valamint a mentőállomás lelkes legénységének nevéhez fűződik, akik társadalmi munkában hozták létre a mai múzeumot, és folyamatosan végezték az állagmegóvást.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 1980. október 20-án a föld alatti múzeumot, a volt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt részét - mely hűen reprezentálja a 19. századi Nógrád medencei szénbányászatot - műemlékké nyilvánította.

A nógrádi barnakőszénbányászat 125. éves jubileuma alkalmával (1986) a több mint százéves bányakolóniai épületben megnyílt a múzeum bányászattörténeti kiállítása és az épület melletti részen a bányaszállítást bemutató skanzen is. Az új múzeum a bányásznapon felvette - az alapítóra emlékezve - a Pothornik József Bányamúzeum nevet.

1993. április 1-én Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése átvette a bányamúzeumot és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta. 1995-ben rendelettel vették ki a műemlékek listájáról a föld alatti bányamúzeumot, majd ugyanebben az évben a Nógrádi Történeti Múzeum felújította a skanzenben található mozdonyokat, csilléket, szállítóvagonokat. A három pár keskenynyomtávú sínpáron 13 járművet mutatnak be az érdeklődőknek.
2000. december 1-én nyílt meg a kibővített új külszíni géppark a bányamúzeum udvari részén kialakított mesterséges Szt. Borbála táróval. 2001. év bányásznapján került átadásra egy 1:6-os kicsinyítésű aknatorony az ipari skanzen területén. Az évek hosszú során az élet bebizonyította, hogy a bányamúzeumra akár mint hagyományőrző, akár mint szakmatörténetet dokumentáló intézményre szüksége van a megyének és a városnak. 700.000 látogató pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a bányamúzeum hitelesen értelmezi, őrzi, tanulmányozza, kutatja és dolgozza fel bányászati örökségünk történetét, hozzájárulva a nógrádi bányászkodás történetének megértéséhez, a nehéz fizikai munkát végző bányamunkások életének megismeréséhez.

Jó szerencsét!

dr. Szvircsek Ferenc
Állandó kiállítások
Részlet a föld alatti múzeumból
A föld alatti bányamúzeum bejáratát már messziről jelzi id. Szabó István "Vájár" című alkotása. A bal oldalon álló lármafa (klopacska) messzehangzó hangjával évtizedeken át jelezte a föld alatti munka kezdetét és végét, a hirtelen támadó bányavészt. Ezt az eszközt eredetileg az ércbányászatban használták, majd később a kőszénbányászatban honosodott meg. tovább
Részlet a gépsor föld alatti szakaszából
A bányaudvaron időrendben (1986-tól visszafelé) helyezték el az elmúlt évtizedekben használt termelőeszközöket, a szállítás gépeit, csilléit. A három keskenynyomtávú vasútvonalon álló szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett nagyméretű térkép segít értelmezni. tovább
Részlet a kiállításból
A kiállításon a múltat idéző bányász ünnepi viseletek a korabeli szerszámok, világítási eszközök, térképek, statisztikák, a bányamunkához kapcsolódó dokumentumok, fényképek társaságában láthatók. A bányavállalatok által létrehozott kolóniák, iskolák, kórházak, kaszinók, fürdők és sportpályák is ennek a zárt közösségnek az életébe engednek bepillantani. tovább