Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.13. - 2024.10.13.
Budapest
2024.10.11. - 2024.10.11.
Fülek
2024.10.08. - 2024.10.08.
Szentes
2024.10.05. - 2024.10.05.
Kaposvár
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Kakas Ház - Átány
A múzeum épülete
Cím: 3371, Átány II. Rákóczi Ferenc utca 54.
Telefonszám: (36) 482-001
Nyitva tartás: Igény szerint, előzetes bejelentkezés alapján
A ház a hagyomány szerint kétszáz éve épült. Falai vályogból készültek, nyeregteteje náddal fedett, udvari homlokzata háromtengelyes. A szoba és a konyhaelrendezés módja a korábban általános lakásrendnek felel meg, a huszadik század első negyedében használt tárgy együttessel van berendezve. A bemutatott tárgyvilág a szőlőművelő kapás, valamint a summás család életmódját képezi.

A konyhában féloldalas szabadkémény látható tüzelőpadkával. A sütés-főzés tárgyai között található háromlábú vas, illetve cserép lábas serpenyő, lapos fenekű vaslábas, valamint kenyérsütő tepsi is. A vásárba a gömöri fazekasközpontból hozták a cserépedényeket, melyeknek jellegzetes csoportját alkotják a nagyfazekak. A tűzálló agyagból készült főzőedény olyan ételek készítésére volt alkalmas, melyeknek - mint a káposzta, bab, húsleves, kása - egyenletes, lassú tűz kellett. Főztek benne szabad tűzhelyen vagy bent a kemencében, illetve tüzelőpadkán is, ahol kétoldalt a fazék mellé rakták a tüzet.

A tűzhely szerszámai között megtalálható a szénvonó, illetve a tűzélesztésre használt tűzfújó is. A kenyérsütés eszközei - a kenyérszakajtó fatál, a szita, a kovászfa, valamint a sütőlapát - a dagasztás és a sütés folyamatát idézik. A dagasztáshoz már előző nap készültek: elkészítették a kovászt, elővették a teknőt, a szitát, a kovászfát, a kovászkendőt, a szakajtókosarat, a kenőtollat, valamint a kenyértartókat is. Másnap korán reggel a szobában a kaszli előtt dagasztottak. Egy hat-tízgyermekes családnál húsz kilogramm lisztből 6-7 kenyeret sütöttek.

A tej feldolgozásának eszköze a köpülő - amelyben a tejfelt és az aludttejet függőleges irányban mozgó verővel ütötték -, segítségével a vajat készítették. A tejesfazekak és a tejesköcsögök száma a tehéntartással, illetve a tehenek számával függött össze. Helyük a köcsögfán, a kerítésen, a konyhában vagy a kamrában volt. Az olajos edényben tárolták a böjti ételkészítéshez szükséges étolajat. A tésztafőzésnél a főzőedények mellett fontos a cserépszűrő szerepe is.

A vizespadon két vizeskorsó fért el. Nemcsak a házban használták a vizeskorsót, hanem a mezőn is. Régen csörgős korsóval jártak a határba, azt használták a víz szállítására és ivásra. A pitvar szemközti falán a díszesebb bélapátfalvi tányérok sorakoznak.

Az első szobában párhuzamos elrendezésben áll a két ágy, előtte a székek, középen az asztal és mögötte a lóca. Az ajtó bal oldalán található a csonka gúla alakú búbos kemence, sár ülőpadkával.

Télen bent főztek a "házban", azaz a szobában. A masinán sorakoznak az edények, a háromlábú vaslábas fazék, a padkán a tejesköcsögök, a tányérok, a sótartó, és ott áll a szenesvasaló is. Kedvelt helye volt a gyerekeknek a kemence és a fal közötti "szurdik", ahol gyakran aludtak. A felnőttek mindnyájan egy szobában aludtak: egy ágyban a fiatal pár, másik ágyban a legénytestvér, az öregek pedig hátul a sarokban, a dikón. A gyermek születése után a gyermekágy idejére az ágyat elkerítették egy nagy szövetlepedővel, amit a deszkafödémhez erősítettek. Az újszülött egy-két hétig az édesanya mellett feküdt, majd bölcsőbe került. Később állni tanulását az állóka segítette, melynek helye változó volt. A szemközti oldalon tárlóbútorként a kaszli állt. Fiókjaiban lepedőt, ágyhajat, törülközőt, valamint kendőt tartottak. Tetején findzsák, poharak, kereszt, "Máriácska", angyalka, Szent József vagy Szent Antal, búcsús mézeskalács, olvasó, imakönyv, valamint tükör látható. A falakat búcsúban vásárolt Jézus szíve olajnyomatok és szentképek díszítik. A mestergerendán kalendáriumot és borotvát tartottak.

A földes szobát minden reggel bögréből vízzel vékonyan körbelocsolták, majd felsöpörték. Szombatonként mázolták. Tapasztóanyagként agyagos, löszös földet használtak. A vízzel képlékennyé tett anyagba tehéntrágyát tettek. A szálas anyagok szilárdabbá tették és jobb tapadást, kötést biztosítottak a mázoláshoz használt sárnak.

A hátsó helyiségben a bejárattól balra láthatók a tizenegyedik század közepén alapított nemzetiségi monostorban feltárt leletek. A középkori szőlőművelő vaseszközök, az abasári borkultúra tárgyi anyagai (oltványkészítés, borpalackozás) és dokumentációi is itt szerepelnek, vitrines múzeumi kiállítás formájában.
Nyitva tartás
Igény szerint, előzetes bejelentkezés alapján
Szolgáltatások
tárlatvezetés
Magyar nyelven
Ingyenes belépés
mindenki számára
Elérhetőségek
Cím 3371 Átány, II. Rákóczi Ferenc utca 54.
Levelzési cím II. Rákóczi Ferenc utca 60.
Múzeumvezető
Gönczi Mihály
Telefon
(36) 482-001
Fax
482-803
E-mail
Web