Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Érseki Gyűjteményi Központ - Eger
Múzeumbelső
Cím: 3300, Eger Széchenyi utca 5.
Telefonszám: (36) 421-332
Nyitva tartás: IV.1-X.30.: K-Szo 9-17
XI.1-III.31.: H-P 8-16
Az egri egyházmegyét Szent István király alapította. Ennek pontos dátumát nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy 1009-ben már létezett Szent János apostol és evangélista oltalma alatt. A régi püspöki központ a mai vár helyén, a Szt. János székesegyház szomszédságában volt. Itt az eddig talált legrégebbi egyházi építmény egy, a 10-11. század fordulóján épült kör alakú kápolna. Feltételezhető, hogy itt temették el Eger harmadik püspökét, Buldust aki Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált 1046-ban.

Az egri egyházmegye a 14. században már 14 kisebb területi egységgel, főesperességgel rendlelkezett. Valószínűleg már az egyházalapítást követően felépült az első püspöki székesegyház a vár területén. A középkori püspöki rezidencia fénykora a 15. századra esett. Ez időben épült a gótikus püspöki palota, a székesegyházat pedig ismét bővítették. A 15. század lendületes fejlődését követően a mohácsi csatavesztés utáni politikai anarchia, és az ország védelmének megoldatlansága az egri püspökséget is hanyatlásnak indította. A vár többször is gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között, így Perényi Péter, Varkoch Tamás is jelentős név az egri vár történetében. A reformáció egri megjelenése és az első egri lutheránus eklézsia megszervezése is erre az időszakra tehető.

1548-ban Oláh Miklós lett Eger püspöke, aki - felismerve az egri vár védelmének fontosságát - olyan értelmű egyezséget kötött Ferdinánd királlyal, miszerint az egri püspökség jövedelmei három részre osztandók: egyharmadát az erődítmény építésére, egyharmadát a várvédő katonaság fenntartásra kellett fordítani, és csak egyharmad résszel rendelkezett a mindenkori püspök. 1548-tól Dobó István lett a vár kapitánya. Ezzel megszűnt a protestáns uralom, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani.

Dobó utódai a várkapitányságban Bornemissza Gergely, Figedy János és Zárkándy Pál újfent protestánsok voltak. 1558-ig háborítatlanul működtek itt az új hit terjesztői, ebben az évben azonban Verancsics Antal lett a püspök, aki elődjénél jóval határozottabban lépett fel velük szemben.

Az új főkapitány, Magócsy Gáspár újabb lendületet adott az itteni protestantizmusnak. 1566-ban a székesegyházat átalakíttatta raktárrá és megtiltotta, hogy a vár területére katolikus egyházi személy lépjen.

1572-ben Radéczy István lett Eger püspöke. Látva a székesegyház siralmas állapotát, 1580-ban az egri Szt. Mihály templomot jelölte ki erre a célra és a káptalannak adományozta örök időkre. Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a városban a legerősebb vallási irányzat.

A város eleste után 91 évig az egri vilájet központja volt, a katolikus egyház megszűnt itt létezni. A török hódoltság végéig azonban az egri püspöki szék kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan be volt töltve, mert az egri püspök, mint közjogi méltóság fontos szerepet játszott az ország életében.