Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.24. - 2019.05.24.
Budapest
2019.05.24. - 2019.05.24.
Miskolc
2019.05.24. - 2019.05.24.
Székesfehérvár
2019.05.24. - 2019.05.24.
Budapest
2019.05.24. - 2019.05.24.
Százhalombatta
2019.05.24. - 2019.05.24.
Vác
2019.05.24. - 2019.05.24.
Dunaújváros
2019.05.24. - 2019.05.24.
Kaposvár
2019.05.24. - 2019.05.24.
Zalaegerszeg
2019.05.24. - 2019.05.24.
Pécs
2019.05.24. - 2019.06.24.
Kecskemét
2019.05.23. - 2019.06.13.
Budapest
2019.05.23. - 2019.11.30.
Pécs
2019.05.23. - 2020.05.31.
Budapest
2019.05.23. - 2019.09.08.
Székesfehérvár
2019.05.22. - 2019.06.30.
Budapest
2019.05.22. - 2019.07.04.
Debrecen
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
Érseki Gyűjteményi Központ - Eger
Múzeumbelső
Cím: 3300, Eger Széchenyi utca 5.
Telefonszám: (36) 421-332
Nyitva tartás: IV.1-X.30.: K-Szo 9-17
XI.1-III.31.: H-P 8-16
Az egri egyházmegyét Szent István király alapította. Ennek pontos dátumát nem ismerjük, de azt biztosan tudjuk, hogy 1009-ben már létezett Szent János apostol és evangélista oltalma alatt. A régi püspöki központ a mai vár helyén, a Szt. János székesegyház szomszédságában volt. Itt az eddig talált legrégebbi egyházi építmény egy, a 10-11. század fordulóján épült kör alakú kápolna. Feltételezhető, hogy itt temették el Eger harmadik püspökét, Buldust aki Szent Gellérttel együtt halt vértanúhalált 1046-ban.

Az egri egyházmegye a 14. században már 14 kisebb területi egységgel, főesperességgel rendlelkezett. Valószínűleg már az egyházalapítást követően felépült az első püspöki székesegyház a vár területén. A középkori püspöki rezidencia fénykora a 15. századra esett. Ez időben épült a gótikus püspöki palota, a székesegyházat pedig ismét bővítették. A 15. század lendületes fejlődését követően a mohácsi csatavesztés utáni politikai anarchia, és az ország védelmének megoldatlansága az egri püspökséget is hanyatlásnak indította. A vár többször is gazdát cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd hívei között, így Perényi Péter, Varkoch Tamás is jelentős név az egri vár történetében. A reformáció egri megjelenése és az első egri lutheránus eklézsia megszervezése is erre az időszakra tehető.

1548-ban Oláh Miklós lett Eger püspöke, aki - felismerve az egri vár védelmének fontosságát - olyan értelmű egyezséget kötött Ferdinánd királlyal, miszerint az egri püspökség jövedelmei három részre osztandók: egyharmadát az erődítmény építésére, egyharmadát a várvédő katonaság fenntartásra kellett fordítani, és csak egyharmad résszel rendelkezett a mindenkori püspök. 1548-tól Dobó István lett a vár kapitánya. Ezzel megszűnt a protestáns uralom, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani.

Dobó utódai a várkapitányságban Bornemissza Gergely, Figedy János és Zárkándy Pál újfent protestánsok voltak. 1558-ig háborítatlanul működtek itt az új hit terjesztői, ebben az évben azonban Verancsics Antal lett a püspök, aki elődjénél jóval határozottabban lépett fel velük szemben.

Az új főkapitány, Magócsy Gáspár újabb lendületet adott az itteni protestantizmusnak. 1566-ban a székesegyházat átalakíttatta raktárrá és megtiltotta, hogy a vár területére katolikus egyházi személy lépjen.

1572-ben Radéczy István lett Eger püspöke. Látva a székesegyház siralmas állapotát, 1580-ban az egri Szt. Mihály templomot jelölte ki erre a célra és a káptalannak adományozta örök időkre. Eger török kézre kerüléséig a kálvinizmus lett a városban a legerősebb vallási irányzat.

A város eleste után 91 évig az egri vilájet központja volt, a katolikus egyház megszűnt itt létezni. A török hódoltság végéig azonban az egri püspöki szék kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de gyakorlatilag folyamatosan be volt töltve, mert az egri püspök, mint közjogi méltóság fontos szerepet játszott az ország életében.