Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény - Budapest
|
Cím: 1102, Budapest Halom utca 37/b
Telefonszám: (1) 261-5569
Nyitva tartás: H-Sze 10-14, Cs 14-18, P 10-14
|
A Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Látványtárát a szükség alakította ki, hiszen 60 nm-es kiállító helyiségében az alagsori elhelyezés fényviszonya, a páratartalom ingadozása, valamint a falak vizesedésének veszélye belejátszott abba, hogy a tár anyagát átgondoltan állítsuk össze. Természetesen úgy, hogy felvillantsa Kőbánya évszázadainak jellemzőit, történésének mának szóló üzeneteit, illetve azt a közel félévszázados lokálpatrióta törekvést és helytörténeti szorgoskodást, amely előtt ez a gyűjtemény tiszteleg anyagával, ötletével, megrendezésével.
A cél megmutatni a főváros egy kerületének valós történelmi értékeit, amely legtöbb esetben az egész ország progresszív haladását tudta szolgálni földrajzi sajátosságaival, geológiai adottságaival, mezőgazdaságával, állattenyésztésével, kőbányászatával, valamint tégla-, vas-, élelmiszer-, gyógyszer-, porcelán-, kéziszerszám- és elektronikai iparával. A Népliget évszázados fái, a Százados úti Művésztelep művészettörténeti produktumai, a vásárváros területének kialakulása, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű temetője, a Népligeti Planetárium, a Tűzoltómúzeum, a polgári színjátszó körök, az egyházi és világi kórusok művelődéstörténeti hagyományai, valamint a népoktatás hálózatának kiterebélyesedése fel-felvillan, megidéződik a gyűjtemény falai között.
A tár leglátványosabb részeként a régi Úrikaszinó, a Cserkesz utcai középületek, a lebontott udvarházak rácsozatai, vasdíszei, kovácsoltvas remekei láthatók egy olasz stílusban megfaragott, növényi ornamentikát tartó két puttóval, valamint két oszlopfővel.
A lakosság mindennapi életének ellátásában jelentős szerepet játszottak a kiskereskedők és a kisiparosok. Ez utóbbiak közé tartozott, Mihály Gusztáv cipész, (1894-1981) aki az 1930-as évek elejétől kezdve 50 éven át dolgozott műhelyében, illetve szolgálta Kőbánya lakosságát. Az ő műhelye és szerszámkészlete a legteljesebb hiteles tárgy együttes. A kalaposmesterség legfontosabb eszközei, anyagai mellett láthatók a borbélyműhely, valamint cukrászmesterség kellékei is. A Ceglédi és Bihari úti munkáslakások szűkös, de takarosan tartott konyháinak apró tárgyai, emlékei a két világháború közötti időszak sanyarú sorsát idézik meg. A díszes tajtékpipák a módosabb életkörülmények bizonyságai.
Kőbányán az első téglagyárat 1838-ban létesítették, mivel a Pest-Budai árvíz által károsodott épületek helyreállítása miatt rendkívül megnőtt az építőanyag iránti kereslet. 1873-ban már 11 téglagyár és cserépüzem működött. A későbbiek során a gyártmányok köre bővült: csempét, ipari porcelánt, valamint étkészletet is készítettek. A második világháború után egyes gyárak megszűntek, mások egy-egy termék előállítására szakosodtak. Több mint 1500 db-os jegyestégla-gyűjteményünk a harmadik legnagyobb az országban.
1850-ben alakult meg a Kőbányai Serház Társaság, 1862-ben pedig a Dreher Antal-féle sörgyár, amely 1912-ben Haggenmacher Henrik csatlakozásával lett teljessé. A kőbányai sörgyárak a termelt sör mennyisége, valamint a foglalkoztatott munkások létszáma alapján is az ország legnagyobb sörgyárai voltak, amely technológiai fejlesztéssel ma is ellátják a belföldi, illetve a külföldi keresletet. A Kőbányai Sörgyár régi palackjai a virágzó időket idézik.
A kőbányai gyógyszeripart, a szőlőtermelést, a sertéskereskedelmet, a textilipar fejlődését, a jármű- és a gépgyártást régi fotókon idézi meg a látványtár. A kiállításban helyet kaptak a Tóth József helytörténész által készített makettek, amelyek Kőbánya jellegzetes, többségében már lebontott építményeit örökítik meg. A századforduló időszakát néhány jellegzetes tárgy bemutatatásával villantja fel a gyűjtemény, s egyben bemutatja a kőbányai polgári életmód hétköznapjait. Kiemelt helyet kaptak azok a kőfaragások, amelyek nemcsak az épületek fontos díszítőelemei voltak, hanem önálló szobrászművészeti alkotásokként is megállják helyüket. A régi rádiók, televíziók, lemezjátszók nosztalgikus emlékeket idézhetnek fel a látogatóban.
A korabeli környezetkultúra fontosságának megidézését a népligeti címeres zománctábla felirata tükrözi frappánsan. Dr. Müller Ede Kőbánya első orvosa rendelőjéből lebontott Zsolnay klasszicista cserépkályha bemutatott darabjai a magyar iparművészet remekei.
Bihari József gyűjteménykezelő