Eseménynaptár
2024. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2024.11.30. - 2025.06.29.
Székesfehérvár
2024.11.28. - 2024.11.28.
Budapest
2024.11.23. - 2024.11.23.
Pécs
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény - Budapest
Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény
Cím: 1102, Budapest Halom utca 37/b
Telefonszám: (1) 261-5569
Nyitva tartás: H-Sze 10-14, Cs 14-18, P 10-14
A Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Látványtárát a szükség alakította ki, hiszen 60 nm-es kiállító helyiségében az alagsori elhelyezés fényviszonya, a páratartalom ingadozása, valamint a falak vizesedésének veszélye belejátszott abba, hogy a tár anyagát átgondoltan állítsuk össze. Természetesen úgy, hogy felvillantsa Kőbánya évszázadainak jellemzőit, történésének mának szóló üzeneteit, illetve azt a közel félévszázados lokálpatrióta törekvést és helytörténeti szorgoskodást, amely előtt ez a gyűjtemény tiszteleg anyagával, ötletével, megrendezésével.

A cél megmutatni a főváros egy kerületének valós történelmi értékeit, amely legtöbb esetben az egész ország progresszív haladását tudta szolgálni földrajzi sajátosságaival, geológiai adottságaival, mezőgazdaságával, állattenyésztésével, kőbányászatával, valamint tégla-, vas-, élelmiszer-, gyógyszer-, porcelán-, kéziszerszám- és elektronikai iparával. A Népliget évszázados fái, a Százados úti Művésztelep művészettörténeti produktumai, a vásárváros területének kialakulása, Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű temetője, a Népligeti Planetárium, a Tűzoltómúzeum, a polgári színjátszó körök, az egyházi és világi kórusok művelődéstörténeti hagyományai, valamint a népoktatás hálózatának kiterebélyesedése fel-felvillan, megidéződik a gyűjtemény falai között.

A tár leglátványosabb részeként a régi Úrikaszinó, a Cserkesz utcai középületek, a lebontott udvarházak rácsozatai, vasdíszei, kovácsoltvas remekei láthatók egy olasz stílusban megfaragott, növényi ornamentikát tartó két puttóval, valamint két oszlopfővel.

A lakosság mindennapi életének ellátásában jelentős szerepet játszottak a kiskereskedők és a kisiparosok. Ez utóbbiak közé tartozott, Mihály Gusztáv cipész, (1894-1981) aki az 1930-as évek elejétől kezdve 50 éven át dolgozott műhelyében, illetve szolgálta Kőbánya lakosságát. Az ő műhelye és szerszámkészlete a legteljesebb hiteles tárgy együttes. A kalaposmesterség legfontosabb eszközei, anyagai mellett láthatók a borbélyműhely, valamint cukrászmesterség kellékei is. A Ceglédi és Bihari úti munkáslakások szűkös, de takarosan tartott konyháinak apró tárgyai, emlékei a két világháború közötti időszak sanyarú sorsát idézik meg. A díszes tajtékpipák a módosabb életkörülmények bizonyságai.

Kőbányán az első téglagyárat 1838-ban létesítették, mivel a Pest-Budai árvíz által károsodott épületek helyreállítása miatt rendkívül megnőtt az építőanyag iránti kereslet. 1873-ban már 11 téglagyár és cserépüzem működött. A későbbiek során a gyártmányok köre bővült: csempét, ipari porcelánt, valamint étkészletet is készítettek. A második világháború után egyes gyárak megszűntek, mások egy-egy termék előállítására szakosodtak. Több mint 1500 db-os jegyestégla-gyűjteményünk a harmadik legnagyobb az országban.

1850-ben alakult meg a Kőbányai Serház Társaság, 1862-ben pedig a Dreher Antal-féle sörgyár, amely 1912-ben Haggenmacher Henrik csatlakozásával lett teljessé. A kőbányai sörgyárak a termelt sör mennyisége, valamint a foglalkoztatott munkások létszáma alapján is az ország legnagyobb sörgyárai voltak, amely technológiai fejlesztéssel ma is ellátják a belföldi, illetve a külföldi keresletet. A Kőbányai Sörgyár régi palackjai a virágzó időket idézik.

A kőbányai gyógyszeripart, a szőlőtermelést, a sertéskereskedelmet, a textilipar fejlődését, a jármű- és a gépgyártást régi fotókon idézi meg a látványtár. A kiállításban helyet kaptak a Tóth József helytörténész által készített makettek, amelyek Kőbánya jellegzetes, többségében már lebontott építményeit örökítik meg. A századforduló időszakát néhány jellegzetes tárgy bemutatatásával villantja fel a gyűjtemény, s egyben bemutatja a kőbányai polgári életmód hétköznapjait. Kiemelt helyet kaptak azok a kőfaragások, amelyek nemcsak az épületek fontos díszítőelemei voltak, hanem önálló szobrászművészeti alkotásokként is megállják helyüket. A régi rádiók, televíziók, lemezjátszók nosztalgikus emlékeket idézhetnek fel a látogatóban.

A korabeli környezetkultúra fontosságának megidézését a népligeti címeres zománctábla felirata tükrözi frappánsan. Dr. Müller Ede Kőbánya első orvosa rendelőjéből lebontott Zsolnay klasszicista cserépkályha bemutatott darabjai a magyar iparművészet remekei.

Bihari József gyűjteménykezelő