Eseménynaptár
2021. február
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
2021.02.27. - 2021.02.27.
Budapest
2021.02.27. - 2021.02.27.
Budapest
2021.02.27. - 2021.02.27.
Kápolnásnyék
2021.02.26. - 2021.02.26.
Budapest
2021.02.25. - 2021.02.25.
Budapest
2021.02.25. - 2021.02.25.
Budapest
2021.02.25. - 2021.02.25.
Szentendre
2021.02.25. - 2021.02.25.
Budapest
2021.02.25. - 2021.02.25.
Budapest
2021.02.24. - 2021.02.24.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
Bihari Múzeum - Berettyóújfalu
A múzeum épülete
Cím: 4100, Berettyóújfalu Kálvin tér 1.
Telefonszám: (54) 402-390, (54) 500-340
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Az 1950-es évek végén vetődött fel először a múzeumügy Berettyóújfaluban, lelkes tanárok, tanítók, közművelődésben dolgozók ötleteként. Dr. Sándor Mihályné tanárnő lelkes gyűjtő és szervezőmunkájának köszönhetően 1960. augusztus 20-án nyílt meg Berettyóújfaluban a Bercsényi u. 7. szám alatt a Bihari Múzeum elődje, a Néprajzi Ház. Ezt az 1700-as évek közepén épült lakóházat hozták rendbe és rendezték be jórészt Berettyóújfaluból és a környező falvakból származó korhű bútorokkal, használati tárgyakkal. Sajnos a néprajzi ház nem volt hosszú életű: a hatvanas évek végén lebontásra került.

Sándor Mihályné és pedagógustársai azonban nem adták fel a harcot, Erdélyi Gáborral együtt folytatták a gyűjtőmunkát. Alkalmas épület híján az összegyűjtött anyag egy része elkallódott, de szerencsére a '70-es évek elején az álom valóra vált, és 1974. október 17-én megnyitották a Bihari Múzeumot a Kossuth u. 36. szám alatti épületben, a Fényes család egykori lakóházában. A kiállítás 3 hónap alatt készült el, Dr. Varga Gyula a Déri Múzeum tudományos főmunkatársának vezetésével.

Jelentős fordulópont volt a múzeum életében, amikor 1993-ban a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezett és Berettyóújfalu Önkormányzata megalapította Tardy Anna hagyatékából a Bihari Múzeumért Alapítványt.

1992-ben nálunk alakult meg a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület bihari csoportja. A kezdetben 20 fős tagság mára több mint száz főre emelkedett. Néhány éve a múzeum már nem tudott helyet biztosítani a programjaikhoz. 2003-tól azonban újra a csoport központja lett a Múzeum.

A Bihari Múzeum 2001-ben költözött át a Berettyóújfalu központjában álló egykori községháza emeletére. 2003 májusában nyílt meg állandó kiállításának első része (régészeti és helytörténeti egység), 2004. október 17-én, a múzeum 30. születésnapján megnyitott két néprajzi teremmel, az irodalomtörténeti és egy játéktörténeti kiállítással vált teljessé állandó tárlatunk.

A Bihari Múzeum az Év Múzeuma 2004 pályázaton a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának különdíját nyerte el látogatóbarát programjaiért, a térségben betöltött kulturális szerepért, színvonalas szakmai kiadványaiért.
Ideiglenesen zárva!
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is. tovább
Részlet a kiállításból
A hagyományos paraszti élet mozzanataiból a női munkákat állítja középpontba a kiállítás. A munkák közül kiemelkedik a kender feldolgozása, amelynek szinte minden mozzanatát a nők végezték. tovább
Részlet a kiállításból
A tárlat előterében két magyar hadilobogó (a Bocskai és a szűzmáriás) rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázoltuk, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, különböző csapataikban hova, merre jutottak el Európában. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók. tovább
A Berettyóújfaluhoz tartozó Herpály nevű határrészen, a Somota nevű mesterséges halmon 1977 és 1982 között a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársai közösen végeztek feltárást kb. 600 m²-es területen. Ez volt a magyarországi régészet történetében az addigi legnagyobb alapterületű, réteges szerkezetű őskori telepfeltárás. tovább