Eseménynaptár
2020. február
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
1
2020.02.19. - 2020.02.19.
Székesfehérvár
2020.02.18. - 2020.04.30.
Budapest
2020.02.16. - 2020.02.16.
Székesfehérvár
2020.02.16. - 2020.02.16.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.02.15.
Budapest
2020.02.15. - 2020.06.28.
Veszprém
2020.02.13. - 2020.03.13.
Tata
2020.02.11. - 2020.05.03.
Debrecen
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.02.08.
Budapest
2020.02.08. - 2020.02.08.
Szécsény
2020.02.08. - 2020.03.08.
Fehérvárcsurgó
2020.02.08. - 2020.03.08.
Győr
2020.02.07. - 2020.02.07.
Tatabánya
2020.02.07. - 2020.03.28.
Tatabánya
2020.02.06. - 2020.05.03.
Kaposvár
2020.02.04. - 2020.05.17.
Budapest
2020.01.31. - 2020.02.14.
Budapest
Bihari Múzeum - Berettyóújfalu
A múzeum épülete
Cím: 4100, Berettyóújfalu Kálvin tér 1.
Telefonszám: (54) 402-390, (54) 500-340
Nyitva tartás: H-P 9-16
Minden hónap utolsó előtti szombatján, illetve nemzeti ünnepeinken a múzeum 10-16 óráig nyitva tart.
A legalább két héttel korábban bejelentkezett csoportokat szombaton és vasárnap is fogadjuk előre egyeztetett időpontban 10-16 óra között!
Az 1950-es évek végén vetődött fel először a múzeumügy Berettyóújfaluban, lelkes tanárok, tanítók, közművelődésben dolgozók ötleteként. Dr. Sándor Mihályné tanárnő lelkes gyűjtő és szervezőmunkájának köszönhetően 1960. augusztus 20-án nyílt meg Berettyóújfaluban a Bercsényi u. 7. szám alatt a Bihari Múzeum elődje, a Néprajzi Ház. Ezt az 1700-as évek közepén épült lakóházat hozták rendbe és rendezték be jórészt Berettyóújfaluból és a környező falvakból származó korhű bútorokkal, használati tárgyakkal. Sajnos a néprajzi ház nem volt hosszú életű: a hatvanas évek végén lebontásra került.

Sándor Mihályné és pedagógustársai azonban nem adták fel a harcot, Erdélyi Gáborral együtt folytatták a gyűjtőmunkát. Alkalmas épület híján az összegyűjtött anyag egy része elkallódott, de szerencsére a '70-es évek elején az álom valóra vált, és 1974. október 17-én megnyitották a Bihari Múzeumot a Kossuth u. 36. szám alatti épületben, a Fényes család egykori lakóházában. A kiállítás 3 hónap alatt készült el, Dr. Varga Gyula a Déri Múzeum tudományos főmunkatársának vezetésével.

Jelentős fordulópont volt a múzeum életében, amikor 1993-ban a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezett és Berettyóújfalu Önkormányzata megalapította Tardy Anna hagyatékából a Bihari Múzeumért Alapítványt.

1992-ben nálunk alakult meg a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület bihari csoportja. A kezdetben 20 fős tagság mára több mint száz főre emelkedett. Néhány éve a múzeum már nem tudott helyet biztosítani a programjaikhoz. 2003-tól azonban újra a csoport központja lett a Múzeum.

A Bihari Múzeum 2001-ben költözött át a Berettyóújfalu központjában álló egykori községháza emeletére. 2003 májusában nyílt meg állandó kiállításának első része (régészeti és helytörténeti egység), 2004. október 17-én, a múzeum 30. születésnapján megnyitott két néprajzi teremmel, az irodalomtörténeti és egy játéktörténeti kiállítással vált teljessé állandó tárlatunk.

A Bihari Múzeum az Év Múzeuma 2004 pályázaton a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériumának különdíját nyerte el látogatóbarát programjaiért, a térségben betöltött kulturális szerepért, színvonalas szakmai kiadványaiért.
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
Itt született Kazinczy, ide tért vissza és fordult termőre Bessenyei élete, itt következett be a fordulat Kölcsey pályáján: belátta, el kell fogadnia az élet terheit, Arany János a bihari hagyományból indulva lett irodalmunk klasszikusává, s pár évtizeddel később e tájékról, Nagyváradról kapott erős lökést a modern magyar irodalom, melynek egyik képviselője, Nadányi Zoltán Berettyóújfaluban élte le élete jelentős részét, s aztán újabb évtizedek múlva a népi irodalom szökkent szárba, s adta irodalmunknak Nagy Imrét, Sinka Istvánt, Erdélyi Józsefet és Szabó Pált. tovább
Részlet a kiállításból
Tardy György (1862-1949) földbirtokos a két világháború közötti Berettyóújfalu közéletének jeles személyisége volt. Műegyetemi tanulmányai után hazatért szülőfalujába gazdálkodni. Saját kezűleg faragott, festett bútoraival számos kiállításon díjat nyert. 1937-ben helytörténeti munkát jelentetett meg Berettyóújfalu keletkezése, története és fejlődése címmel. tovább
Részlet a kiállításból
Az I. világháború után, 1920. április 30-án Berettyóújfalu nagyközség Csonka Bihar Vármegye székhelye lett. 1922-től nagyarányú fejlesztések következtek: villamosítás, iskola, útépítések, valamint ekkor épült a Vármegyeháza, a Honvédlaktanya, s a Tisztviselő-telep is. tovább
Részlet a kiállításból
A tárlat előterében két magyar hadilobogó (a Bocskai és a szűzmáriás) rekonstrukciója látható, valamint térképeken ábrázoltuk, hogy a bihari katonák az elmúlt évszázadok harcai során, különböző csapataikban hova, merre jutottak el Európában. A kiállítás megtekintése közben az 1930-40-es évekből való korabeli katonanóták, indulók hallhatók. tovább