A zsidók soproni letelepedésének pontos időpontja nem ismert, az azonban bizonyos, hogy a 13. sz-ban már 10-16 család lakott itt az Új utcában (korábbi nevén Zsidók u.). Utcájuk nem neveztető gettónak, mert az igaz, hogy a zsidók nem vásárolhattak másutt házat a városban, de ugyanakkor több keresztény család is lakott itt. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, ennek ellenére a 14. század elején sikerült felépíteniük ezt a Közép Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát.

A zsidó vallás szerint csak egy olyan templom létezik, ahol a Teremtő a maga személyében jelen van: ez pedig a Jeruzsálemi templom. A zsinagóga viszont imaház, gyűlésterem és iskola is egyben. Mellette a vándoroknak szállást adó ispotály állt, és itt tekinthető meg a rituális fürdő is.

Érdemes bemenni a zsinagógába, mert különleges élményben lesz részük. A bejárati ajtón át egy keskeny folyósóra jutunk, majd a szép, timpanonnal díszített csúcsíves főbejáraton át a nagyterembe. A főbejárat két oldalsó kávája és díszes timpanonja a zsinagóga építési idejéből, 1300-ból származik, a soproni gótika egyik legkorábbi szép darabja, mely eredeti festését, szép vörös színét is megőrizte. A nagyterem egyik különlegességét a boltozata adja, e ritka megoldást gazdag regensburgi kereskedők alkalmazták lakótornyaik házikápolnájában.

A zsinagóga két fontos eleme az Áron-fülke és a szószék. Az Áron-fülkét gazdagon díszített kőkeret és timpanon díszíti, rajta a természet színeivel kifestett szőlőfürtök és levelek. A szószéknek csak az alapja eredeti; elrendezése, lépcsőjének helye, magas korlátja és kelet felé forduló olvasópultja az eredeti mintát követi.

A nőknek külön imatermük volt, külön kijárattal és csak keskeny ablakréseken követhették a nagyteremben történő eseményeket.

A telek hátulsó részén ma is látható a rituális fürdő, melynek nagy jelentősége van a zsidó vallásban, hiszen ősidőktől fogva szigorúan megkülönböztette a tiszta és tisztátalan dolgokat. A mózesi törvények folyó vízben való alámerülést írnak elő, de ez itt kivihetetlen volt, így elég volt a kút, melyben élő víz volt.

A kutat bemutató kicsi helyiségben megtekinthetik a benne talált régészeti leleteket is.

1526-ban a soproniak elűzték a zsidó lakosságot, és így a zsinagóga is pusztulásnak indult, majd lakóházakká alakították át. Az 1967-es kutatások során kaphatta meg újra régi fényét ez a különleges és szép épület.