Az Esterházy-hercegek Fertődön - az egykori Eszterházán - álló pompás kastélya kiemelkedő jelentőségű magyarországi műemlék. Az egykori Eszterháza és Süttör falujának összevonásából alakult meg 1950-ben Fertőd. A terület, a Magyarország nyugati szélén, a régi Sopron vármegyében fekvő, hajdani Süttör falu nevét Sehter formában már 1313-ban megtaláljuk a forrásokban. A falu először a Kanizsayak kezén volt, majd a Nádasdy-család birtokainak részeként a kapuvári uradalomhoz tartozott.

Miután a Wesselényi-Nádasdy-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvételért a dúsgazdag műgyűjtő és mecénás Nádasdy Ferenc grófot fej- és jószágvesztésre ítélték, halála után a kapuvári uradalmat Esterházy Pál herceg (1635-1713) szerezte meg. Súlyos adósságainak fejében azonban Pál herceg először Szelepcsényi György prímásnak, majd a máriazelli bencéseknek adta zálogba a birtokokat. Mivel a Süttör környéki területek, az erdők és a közeli Fertő-tó vízivilága kiváló vadászterületnek számított, Pál herceg fia, a vadászatkedvelő József gróf, 1719-ben visszaváltotta a zálogbirtokokat.

Az erdei vadakban, vízi madarakban és halban gazdag területen, Süttörhöz közel, József gróf tágas vadászkastélyt építtetett. Az egy emeletes, egy közép- és két oldalrizalittal megépített kastély terveit Anton Erhardt Martinelli készítette. Az 1720-tól épített vadászlak két oldalán gazdasági épületek álltak, és mögötte szökőkutakkal ékes franciakert vezetett a mulatóerdők irányába.

1721. március 26-án elhunyt József gróf bátyja, Mihály, így az egyesített, hitbizományi birtokok Józsefre szálltak, aki azonban még ugyanabban az évben, 1721. június 7-én szintén elhalálozott. A süttöri birtokrész, a vadászkastéllyal egyetemben, amely hamarosan megkülönböztetett jelentőségre tett szert az Esterházy-család kastélyai között, József másodszülöttjére, Miklósra szállt. 1762. március 18-án, 52 éves korában meghalt Miklós gróf bátyja, Pál Antal herceg (1711-1762), így a hercegi rang, s a hitbizományi birtokok is Miklósra szálltak. Apjához hasonlóan Miklós is szívesen tartózkodott a süttöri vadászkastélyban, sőt a család fraknói és kismartoni rezidenciáival szemben egyre nagyobb jelentőségre emelte azt: 1762-től kezdve kibővíttette, átalakíttatta, fényes mulatókastélyt emelt az egykori vadászkastély helyén.

A főúri, uralkodói látogatásoknak, vendéglátásoknak helyet adó, fényes rezidencia kiemelkedő szerepet játszik a zenetörténetben is: majd harminc évig adott otthont a korszak egyik legzseniálisabb muzsikusának, Joseph Haydnnak.

A káprázatos rokokó kastélyt és kertjét több egykorú ábrázolás, leírás megörökítette számunkra. Kiemelkedik közülük a "Beschreibung des hochfürstlichen Schloßes Esterház im Königreiche Ungarn" címmel, 1784-ben, Pozsonyban (Pressburg; ma: Bratislava. Szlovákia) megjelent, a kastély- és parkegyüttest minden bizonnyal a herceg megbízásából ismertető, metszetekkel illusztrált mű.

A kastély bejárata előtt két oldalt áll a hercegi testőrség lakhelye, a két gránátosház. A szökőkúttal ékesített díszudvarra hármas tagolású, remekbe készült kovácsoltvas kapun át vezet az út. A kaputól az udvart körbeölelő, földszintes, majd két emeletes, íves épületszárnyak vezetnek a főépület két emeletes tömbjéhez, melynek három emeletes, középső rizalitját a második emelet szintje fölött órával díszített, és haditrófeákkal koronázott timpanon zárja le. A pilaszterekkel tagolt homlokzat fölötti balusztrádot az épülettömb középső része fölött szoboralakok és vázák koronázzák. A főépület előtt kovácsoltvas mellvéddel övezett, díszes, két karú lépcső visz fel a kettős oszlopok tartotta, szintén kovácsoltvas ráccsal díszített erkélyre. A lépcsőt és az erkélyt lámpákat tartó puttók díszítik.

A cour d'bonneur-ös kastély mögött különleges szépségű, szobrokkal, vázákkal díszített, rokokó kertet alakítottak ki. A virágokkal, narancsfákkal, sövényekkel díszített-osztott nagy parterre-be három, legyezőszerűen kialakított allé futott be, amelyek részekre osztották a parterre mögött elterülő mulatóerdőt. A kertben és az erdőben számos épület állt: Diana-templom, Nap-templom, kínai mulatólak (a Bagatelle), etc.

A kastélytól nyugatra, a díszkert szélén állt az operaház, amelynek leégett, első épülete helyén 1780-ban nyílt meg az elsőnél tágasabb, pompás, második operaépület. Keletre, az operaházzal szemben épült fel a marionettszínház. Mögötte állt a narancsház (orangerie), amely helyet adott a herceg híres citrusféléinek és más délszaki növényének.

A nyugati oldalon kapott helyet a Muzsikaház, a zenészek, énekesek, színészek, köztük Joseph Haydn lakhelye. Ugyanitt állt nyugati oldalon állt a hercegi istálló, a lovarda épülete és egy szállásépület is az átutazók számára.

(Részlet a Bardi Terézia - Wisnovszkyné Hajdi Márta: Műemlékek Állami Gondnoksága, 2004. c. kiadványból)