Eseménynaptár
2017. december
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2017.12.13. - 2017.12.13.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.13.
Szombathely
2017.12.13. - 2017.12.13.
Keszthely
2017.12.13. - 2017.12.13.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.13.
Gyula
2017.12.13. - 2017.12.13.
Tápiószele
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2017.12.14.
Budapest
2017.12.12. - 2017.12.12.
Győr
2017.12.12. - 2017.12.12.
Pécs
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.12.08. - 2018.04.01.
Budapest
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.07. - 2017.12.10.
Budapest
2017.12.07. - 2018.02.17.
Szombathely
2017.12.07. - 2018.01.13.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
2017.12.06. - 2018.01.28.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
A Bodrog átkelőhelyénél épült Patak és környéke a XI. sz.-tól királyi birtok; Perényi Péter itt építi fel családja új székhelyét 1534 és 1541 között, miként levelei is bizonyítják.

A középkori város központjának déli felét vették körül fallal és árokkal. Ennek délkeleti szegletén rezidenciául hatalmas torzult négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek. A városfalnak a torony falába bekötött csatlakozásai és a lőrések tanúsítják, hogy a torony a városfallal egy időben és egy stílusban épült.

A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával, késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család, 1608-tól Lorántffy Mihály uralta és építette tovább a várat.

1616 fordulópont volt a vár életében: Lorántffy Zsuzsanna - a tulajdonos - házasságot kötött I. Rákóczi György leendő erdélyi fejedelemmel. Így Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.

1640-től a tulajdonosok rangjukhoz méltóan bővítették a várat: felépült a déli, a Lorántffy-szárny, a loggia, az ágyúterasz. 1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna lettek a vár birtokosai, amelyet azonban 1670-től császári katonaság tartott megszállva.

Ennek ellenére Patak a kuruc mozgalmak központja lett, hiszen egyrészt Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször is időzött a várban, másrészt 1697-ben a város a hegyaljai felkelés egyik központjaként szolgált. A Rákóczi szabadságharc idején, 1708-ban pedig itt tartották a jobbágyfelszabadító országgyűlést.

1711-ben az új birtokos Trautsohn herceg lett, aki a tűzvész által többször is sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között a sárospataki vár kamarai birtok volt, majd a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: akkor alakították ki a várkastély romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jelleget.

A vár 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től pedig a magyar állam tulajdona lett. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.
Állandó kiállítások
Népi hímzés
A kiállítás a táj legalapvetőbb termelési folyamatához, a földműveléshez, azon belül is főként a gabonatermesztéshez kapcsolódik. A földművelés szerszámai évszázadok folyamán alakultak ki. A bejárattól jobbra a mezőgazdasági munkák járulékos eszközei, különböző típusú szekerek, jármok, egyéb felszerelési tárgyak találhatók. Balra a fa gerendelyes vas eke nyitja az eszközök sorát. tovább
A Vörös-torony nagyterme, az Öregpalota
I. Lipót rendelete nyomán Patak külső várát felrobbantották a császáriak. A megmaradt belső vár azonban jelentős szerepet játszott az 1703 és 1711 között lezajlott függetlenségi küzdelemben. A szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely a Vörös-torony nagytermében, az Öregpalotában ülésezett. Itt mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát. tovább
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért. tovább