Eseménynaptár
2017. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2017.06.29. - 2017.06.29.
Tata
2017.06.28. - 2017.06.29.
Szeged
2017.06.28. - 2017.06.29.
Szeged
2017.06.28. - 2017.06.28.
Zalaegerszeg
2017.06.26. - 2017.06.26.
Veszprém
2017.06.25. - 2017.07.14.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.31.
Nyírbátor
2017.06.24. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Zirc
2017.06.24. - 2017.09.16.
Budapest
2017.06.24. - 2017.08.20.
Gyöngyös
2017.06.24. - 2017.08.31.
Győr
2017.06.24. - 2017.07.31.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Veszprém
2017.06.24. - 2017.08.23.
Győr
2017.06.22. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.06.02. - 2017.07.10.
Budapest
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.01.18. - 2017.07.01.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
A Bodrog átkelőhelyénél épült Patak és környéke a XI. sz.-tól királyi birtok; Perényi Péter itt építi fel családja új székhelyét 1534 és 1541 között, miként levelei is bizonyítják.

A középkori város központjának déli felét vették körül fallal és árokkal. Ennek délkeleti szegletén rezidenciául hatalmas torzult négyzet alaprajzú ötszintes lakótornyot emeltek. A városfalnak a torony falába bekötött csatlakozásai és a lőrések tanúsítják, hogy a torony a városfallal egy időben és egy stílusban épült.

A váregyüttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával, késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai. 1540 és 1567 között épült a keleti, a Perényi-szárny. 1567 után a Királyi Kamara, 1573-tól a Dobó család, 1608-tól Lorántffy Mihály uralta és építette tovább a várat.

1616 fordulópont volt a vár életében: Lorántffy Zsuzsanna - a tulajdonos - házasságot kötött I. Rákóczi György leendő erdélyi fejedelemmel. Így Patak lett a Rákóczi birtok fejedelmi központja és összekötő híd a Királyi Magyarország és Erdély között.

1640-től a tulajdonosok rangjukhoz méltóan bővítették a várat: felépült a déli, a Lorántffy-szárny, a loggia, az ágyúterasz. 1660-tól I. Rákóczi Ferenc és anyja Báthory Zsófia, 1676-tól II. Rákóczi Ferenc és Julianna lettek a vár birtokosai, amelyet azonban 1670-től császári katonaság tartott megszállva.

Ennek ellenére Patak a kuruc mozgalmak központja lett, hiszen egyrészt Zrínyi Ilona második férjével, Thököly Imrével többször is időzött a várban, másrészt 1697-ben a város a hegyaljai felkelés egyik központjaként szolgált. A Rákóczi szabadságharc idején, 1708-ban pedig itt tartották a jobbágyfelszabadító országgyűlést.

1711-ben az új birtokos Trautsohn herceg lett, aki a tűzvész által többször is sújtott várat barokk ízlésben újíttatta meg. 1776 és 1807 között a sárospataki vár kamarai birtok volt, majd a Bretzenheim hercegi család kezébe került, akik rezidenciául felújították: akkor alakították ki a várkastély romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jelleget.

A vár 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től pedig a magyar állam tulajdona lett. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget.
Állandó kiállítások
A Vörös-torony nagyterme, az Öregpalota
I. Lipót rendelete nyomán Patak külső várát felrobbantották a császáriak. A megmaradt belső vár azonban jelentős szerepet játszott az 1703 és 1711 között lezajlott függetlenségi küzdelemben. A szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely a Vörös-torony nagytermében, az Öregpalotában ülésezett. Itt mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát. tovább
Népi hímzés
A kiállítás a táj legalapvetőbb termelési folyamatához, a földműveléshez, azon belül is főként a gabonatermesztéshez kapcsolódik. A földművelés szerszámai évszázadok folyamán alakultak ki. A bejárattól jobbra a mezőgazdasági munkák járulékos eszközei, különböző típusú szekerek, jármok, egyéb felszerelési tárgyak találhatók. Balra a fa gerendelyes vas eke nyitja az eszközök sorát. tovább
Az enteriőr jellegű kiállítást reneszánsz vacsoráknak is helyet ad.
A XVI-XVII. században a Vár délnyugati sarokbástyája mellett helyezkedett el a konyha. A XIX. században is itt volt, természetesen feltöltve, többször megújítva, s a tüzelőberendezése - mely immár nem a helyiség közepén állt - a déli várfal és a két pillér által közrefogott, zárt tűzhely volt. Ezt használták a Windishgraetz-család idején, sőt 1959-ig, az Alkotóotthon konyhájaként is. Helyreállítására 1994 - 96 között került sor. tovább
Az 1540-ben készült hármas árkád reneszánsz kőfaragvány
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide. tovább