Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Veszprém
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Kecskemét
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Hősök Kapuja - Veszprém
Hősök Kapuja, Veszprém
Cím: 8200, Veszprém Vár u. 2.
Telefonszám: (88) 610-516, (88) 610-517
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Amikor a Hősök Kapuját az 1930-as évek közepén megépítették, ugyanekkor több, a múltat idéző, a múltat emlékként felhasználó épület és emlékmű is született. Ekkor alkották meg a veszprémi szimbólummá váló Szent István Völgyhidat a kor modern technikai vívmányait hirdetve. Ekkor kezdték építeni Árpád-házi Szent (ekkor még csak Boldog) Margit tiszteletére a „Margit-templomot”, nem megfeledkezve a nevelkedése színhelyéül szolgáló Margit-romok megújításáról. De ekkor állították fel a várhegy végén, a kilátást látványával is meghatározó szoborpárt, Szent István és Boldog Gizella emlékművét. A várhegy elején pedig ekkor húzták fel a Hősök Kapuját, elsődlegesen a világháború áldozatainak, de nem utolsó sorban minden korábbi „honvédőnek” szentelve.

Ha a várhegy végéről, a Benedek-hegy tetejéről kitekintünk, Északra a Bakony-hegység sziluettjét pillanthatjuk meg. Keletre a Margit-templom kissé aránytalan épülete jelölődik meg; Nyugatra a jövőt hirdető Völgy-híd, mellettünk és a várhegy alatt a „királynéi város” lokális legendákkal telített városrészei állnak. Ebben a jelentéssel behálózott, a múlt által felszabdalt térben a Hősök Kapuja különös szerephez jut. Egyszerre lesz a régmúlt kapuja (talán a török kori várvédőkre is emlékezve) és a közelmúlt (a világháborúk) hőseinek emlékműve.

A Hősök Kapuja eredeti emlékmű funkcióját csak az 1940-es évek végéig töltötte be. A kommunista-sztálinista fordulat következtében a kapura, mint a nem kívánatos emlékek őrzőhelyére tekintettek. 1949-50 körül megsemmisítették a toronyban levő Hősök Terme márványtábláit. A szarkofágot szétbontották, a benne elhelyezett névtelen katona maradványait szétszórták. 1956-ban a forradalmárok egyik támpontjának nézték az épületet, több golyó és gránát is a falába csapódott. Az 1960-as években a jelentéseiből kiforgatott és tárgyi kellékeitől megfosztott emlékmű a szerveződő Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatósághoz került használatra: benne vártörténeti kiállítást rendeztek. A képeslapokon sokat szereplő „Vármúzeum” felirat is ekkor került a bejárati ajtó fölé. Utóbb az 1990-es években ez a kiállítás is lepusztult. A méltatlanul elhanyagolt kaput 2005-ben bezárták. Veszprém várostörténeti és turisztikai jelképe ötven évig mostohán kezelt és elfelejtett emlékmű volt. Ezért vált fontossá, hogy az épület európai uniós pályázati forrásokból megújuljon.

A város döntéshozói ezúttal hosszú távú hasznosítási koncepciót készíttettek Turányi Gábor és Zalavári István építészek tervei alapján és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai részvételével. A 2004-ben kidolgozott és a 2013-ban megvalósított rekonstrukciós és felújítási tervek szerint a tervezők továbbra is számoltak az épület kapu-jellegével, de megpróbálták annak emlékmű-jellegét is visszanyerni. Megtartva a Hősi-kapunak a várba felvezető funkcióját, felerősítve a valóban emlékjel jelentését, új jelentésként a várhegy és a város „mentális térképét” kínálták fel a városlakóknak és az ide látogató turistáknak. 2014-ben a Hősök Kapuja újra megnyithatja termeit. Alul kiállítás, fent kilátó terasz várja az ide látogatókat.
Ideiglenesen zárva!
Állandó kiállítások
Még javában zajlott az első világháború, amikor már törvény jelent meg arról, hogy a háborúban elesettek tiszteletére minden településnek kötelező emlékművet állítania. A terv szerint a m. kir. 31. honvéd gyalogezrednek és a m. kir. 7. honvéd tábori ágyús ezrednek állítottak volna emlékjelet a város legnagyobb közterén, ahol látványos és nagyszabású díszszemlét is lehet majd rendezni. A választás a Búzapiac térre esett, ma ez a Hotel környéke és a város teljesen beépített modern része. tovább
Hősök kapuja
Ez a nem szokványos emlékmű – jellemző módon – azt az illúziót kelti, hogy talán már korábban is itt állt, „már régóta” felépült, vagyis, hogy a középkori és a törökkori vár szerves része volt. Egyszerre lesz a régmúlt kapuja (talán a török kori várvédőkre is emlékezve) és a közelmúlt (a világháborúk) hőseinek emlékműve. tovább
A veszprémi Tűztorony
A kiállításban megtekinthetők a toronygombban a felújítások, átépítések után, 1814-ben és 1891-ben elhelyezett okmányok másolatai, a dokumentumokat őrző eredeti fém hengerek, az ott elhelyezett pénzérmék, valamint számos érdekes fotó és leírás a műemlék történetét foglalja össze. tovább
A világháború tragikus kimenetele nem kedvezett a hatalmat reprezentáló és csak a katonai parádék díszletéül szolgáló emlékműveknek. A katonai hadvezetés és a városi képviselők is belátták, hogy súlyosabb problémákkal kell szembenézniük: gondoskodni kell a hadiárvákról és a hadiözvegyekről. tovább