A Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által 1791-ben építtetett épületet – amelyben az ország első mezőgazdasági iskolája működött – csaknem 250 négyzetméterrel bővítették, az irodákban és a korábban raktárnak használt helyiségekben is kiállítások kapnak helyet. A felújított Tessedik Sámuel Múzeum épületét „pláza-szerűen” alakították ki, minden teremben egy-egy tárgyat emeltek ki és köré szervezték a többi kiállítási anyagot.

A „pláza” vásári bemutatóterében Tessedik Sámuel korával és munkásságával ismerkedhetnek a látogatók, a „termékenységi galériákban” neolitikum korabeli, hét-nyolcezer éves termékenységszobrok kerültek középpontba. Az „ékszerboltban” többek között szarmata, őskori, népvándorlás és honfoglalás kori, valamint középkori ékszereket mutatnak be.

A könyvesbolt fantázianevű helyiségben rovásírásos emlékek kaptak helyet. A tárlat középpontjában egy avar kori tűtartót áll, amelynek oldalait rovásírás díszíti. A szöveget több neves kutató próbálta megfejteni, de a szarvasi tűtartó máig őrzi titkát.

A moziteremben Szarvas történetét, egykori birtokosait ismertetik meg a közönséggel az Árpád-kortól egészen Szarvas 18. századi újratelepítéséig. Az emeleten Domán Imre helyi állatorvos néprajzi gyűjteményét mutatják be, az "Élettérben" pedig a múzeum néprajzi anyagából merítve a születéshez, házassághoz, halálhoz kapcsolódó tárgyegyüttesek kerültek kiállításra.

A boszorkányturizmus nevet viselő teremben az 1700-as évektől kezdődően a 20. század első feléig ismert, hiedelmekbe, gyógyító és rontó praktikákba nyerhetnek bepillantást, a VR-szemüveg segítségével pedig szarvasi látnivalók felett „repülhet”a látogató. Ezenkívül Szabó László gyűjtő bábjai, makettjei, játékai is új otthonra találtak a múzeum két kiállítóterében.


A múzeum évente megközelítőleg 20 időszaki kiállítást szervez, melyek témái rendkívül változatosak. Mindezek mellett koncertekkel, családi délutánokkal, könyvbemutatókkal és még rengeteg más érdekes programmal várja az érdeklődőket.