Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.25. - 2024.04.25.
Budapest
2024.04.25. - 2024.09.30.
Szeged
2024.04.25. - 2024.09.22.
Szeged
2024.04.24. - 2024.04.24.
Érd
2024.04.23. - 2024.04.23.
Szombathely
2024.04.23. - 2024.04.23.
Érd
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
Vízellátás-történeti Muzeális Kiállítóhely - Orosháza
A múzeum épülete
Cím: 5900, Orosháza Tas utca eleje
Telefonszám: (68) 417-707
Nyitva tartás: IV.1-X.1.: folyamatosan
Előzetes bejelentkezéssel más időpontban is.
Az 1980-as években a múzeumi szakmában dolgoztam. Abban az időben én hoztam létre Orosházán a helytörténeti csoportot, mely kisközösség tagjai alkotó emberekből állt, és sok hasznos dolgot végeztünk a városunk érdekében: többek között létrehoztuk az ország egyetlen kútmúzeumát.

Adva volt a város középén egy üzemen kívül helyezett, egyedi tervezésű, egyedi építésű, páratlanul szép víztorony, mellyel nem tudtak mit kezdeni. A közösségünk elkérte a városi tanácstól, hogy ipartörténeti műemléket csináljunk belőle. Miután a víztornyot megkaptuk, úgy döntött a kis közösség, hogy feldolgozzuk benne a kutak történetét és látogathatóvá tesszük a múzeumi közönség számára. Mindenki gyűjtött valamit, ki többet, ki kevesebbet. A múzeum berendezéséről én gondoskodtam.

Miután elkészültünk, meghívtunk a város vezetését, és bemutattuk nekik a kis múzeumunkat. Olyan sikert arattunk vele, hogy ott a helyszínen támogatást ajánlottak fel a továbbfejlesztéshez. Javasolták, hogy kerítsük be - ehhez adományoznak régi kovácsoltvas kerítéseket -, majd gyűjtsünk fémkutakat, és alakítsunk ki kútkertet a kerítésen belül. Ez is megtörtént; sőt füvesítettünk és díszcserjéket is ültettünk a kutak közé. 1983. május 5-én tartottuk a megnyitó ünnepséget.

Már három éve üzemelt a mi kis múzeumunk, amikor egy nap megjelent egy ismeretlen látogató, aki türelmesen végignézett mindent, majd fölfedte magát: mérnökmúzeológus és éppen ez a szakterülete. Felajánlotta, hogy elintézi nekünk, hogy hivatalosan múzeummá nyilvánítsák ezt a kis létesítményt. És elintézte!

1986. október 16-i dátummal kaptuk meg a működési engedélyt, amely szerint "Vízellátás-történeti Gyűjtemény" a nevünk, a szakgyűjtemények közé sorolnak minket, és szakmailag az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumnak vagyunk alárendelve. Javasolták egyben azt is, hogy használjuk csak nyugodtan továbbra is a „Kútmúzeum” nevet, mert ez az egyetlen ilyen az országban.

Azóta egyre jobban odafigyelnek a kis múzeumunkra. Számtalan újságcikk jelent meg már róla, a rádióban is megemlítették nem egyszer, a televízióban pedig már huszonhétszer mutatták be a legkülönbözőbb műsorban. Jelenleg folyamatban van az épület műemlékké nyilvánítása is. Fenntartását a helyi Csatorna- és Vízmű Üzemmérnökség vállalta magára, jómagam pedig közben nyugdijas lettem, és életem végéig elvállaltam a kezelését és gondozását ennek az érdekes kis múzeumnak, melyet megszületése óta "az ország legkisebb múzeumának" is becéznek.

Kiss Horváth Sándor
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A környezetvédelmi sarokban láthatóak tablók, képek, preparált madarak, köztük egy életképszerű jelenet, amint a görény éppen megfog egy madarat. Alatta a következő áll: "Egy kegyetlen természeti törvény: az egyik állatnak el kell pusztulni ahhoz, hogy a másik megmaradjon." tovább
Kerekes kutak, artézi kutak... - a múzeum kertjében
Az üzemen kívül helyezett, néhány éve "árválkodó" víztoronyt talán másra nem is lehetett volna stílusosabban felhasználni, mint a kutak történetét feldolgozni benne. Az érdekes témán túl, a kiállítás sikerének másik oka a köralakú építményben történt szakszerű kialakításában keresendő. Az oldalfal 2,5 méter magasan borítást kapott: szeletelt farostlemezzel, majd a helyi bútorgyártól tablónak adományozott selejt szekrényajtók függőlegesen lettek elhelyezve fél méteres közökkel. tovább
Részlet a kiállításból
Egy-egy településen a falu kútja társadalmi színtérként is szolgált: a vízért járók - ha először találkoztak - köszöntötték egymást, a további találkozások alkalmával pedig már beszélgettek is közösnek vélt témákról. Sőt szerelmek is szövődtek a kútnál: ha fiú és lány találkoztak ott, megismerkedtek. A fiú ilyenkor segített a lány kannáját vinni egészen a házuk kisajtajáig. Előfordult, hogy házasság is lett a kútnál való találkozásból. tovább